SONLINE

Ezt Ferge Zsuzsa szociológus mondta korábban egy somogyi konferencián. Az akadémikus vezeti az MTA gyermekszegénység elleni programját, amibe a 33 leghátrányosabb (LHH) hazai kistérség közül 11 kapcsolódott, a régióból a sásdi és a szigetvári. Somogy négy LHH kistérsége évek múlva kerülhet a rendszerbe, tudtuk meg pénteken Dandé Tibortól, az MTA programiroda regionális koordinátorától.  

A cikk a hirdetés után folytatódik

A válság hatásait már a szociális intézményrendszer is tapasztalja Somogyban. A bedőlő hitelekről, KHR-listára kerülő adósokról, banki árverésekről és sürgősen eladó ingatlanokról érkező hírekből családi esetek lettek. A kaposvári Borostyánvirág Anyaotthonban meséli ezt Mózes Ernőné intézményvezető. A mélyszegénység jelenik meg itt, amikor az otthon az utolsó szalmaszálat jelenti. A szociális háló itt egészen konkréttá válik.

Tizenkét év alatt 1219 lakója volt a krízishelyzetekben segítő átmeneti otthonnak. Kétharmadrészt gyerek, lakhatás elvesztése, s nem ritkán bántalmazás után. Másfél évig maradhatnak, átlag 4,7 hónapig maradnak. A visszaút ritka a családba. A saját természetes támogatói kör jelentheti a kiutat, előfordul, hogy albérletet találnak, bérlakást csak néhányan kaptak 1998 óta. Ehhez jövedelem kell.



A 24 éves Júliáék 52 ezer forintból élnek két gyermekkel. A kicsi a napokban lesz hathónapos, Lacika már 3,5 éves, és hétfőtől lesz ovis. A fiatalasszony a bántalmazás elől menekült a szüleihez, de ott sokan voltak egy fedél alatt. Ami nemcsak szűkös, de vizes is volt, olykor leszakadt a mennyezetből egy darab. A gyámügy ezt nem nézhette. Júlia megnyugodott a békés falak között, ahol a Lacikához hasonló lurkók nevelésénél sem szebb, sem nagyobb kihívás nincs. Ebben is sokat segít a helyettes intézményvezető, Bíró Dániel, aki fiatalemberként is érti a gyermekek nyelvét.

A Borostyánvirág 39 lakója, és kilenc dolgozója havi kétmillió forintba kerül az államnak, fenntartónak. Magánszemélyek is segítik őket, ruhák mellett primőrrel is érkeznek néhányan, ami mindig nagy siker. Az érkezők között gyakran látnak éhező gyerekeket, mondja Mózes Ernőné. Volt egyszer három, 8-15 éves gyermekük, csont és bőr voltak előtte, s egy hétig elképesztő mennyiséget ettek, mire megerősödtek.
Szabó János szociológus, a SzocioNet központ igazgatója azt emeli ki: a szegénység elleni szociális programok hírének el kell jutnia az érintettekhez. Így tudtak segíteni a közüzemidíj-tartozást felhalmozóknak, csaknem 200 család vett részt a programjukban, és 21 millió forintnyi díjat sikerült így kezelni. Önerővel, és életmódváltó akarattal. A hozzájuk fordulók száma érzékelhetően, folyamatosan növekszik. 



Szegény gyerekek: a nagycsaládosok és egyszülősök körében háromszor több a nehéz sorban élő

Brüsszelben kétnapos konferencia zárult magyar részvétellel e témakörben. Ott hangzott el, a félmilliárdos közösségben minden ötödik gyereket fenyeget a szegénység. Húszmillió gyerekről van szó. De a számok nálunk is riasztóak. Amíg a népesség 12-13 százaléka él az átlagjövedelem alatti szinten, addig a gyerekeknek a 19-20 százaléka. Ebből következik: a nagycsaládosok bajban vannak. A 3 vagy többgyermekesek között a szegények aránya 3-szorosa a teljes népességre jellemző szintnek, de ez igaz az egyszülős családokra is.
Hazánkban 2007-ben indult stratégiai tervezés és jogalkotás, parlamenti és kutatói háttérrel a szegénység ellen.

A Magyar Tudományos Akadémia programirodája részvételével uniós pályázatokat sikerült nyerni. A leghátrányosabb kistérségek közül tavaly öt (köztük Sásd), az idén hat (köztük Szigetvár) csatlakozott a programhoz. Mindannyian 4-600 millió forintra pályázhatnak eséllyel. Somogy a tapasztalatokra építhet a jelen költségvetési ciklus után, 2014-ben, mondta pénteken Dandé Tibor regionális koordinátor.