SONLINE

Azon az őrtilosi közmeghallgatáson hangzott ez el, amelyet a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tartott a károsodást megelőzendő a Dráva– Mura torkolatának szabályozása kapcsán. A szabályozást pályázati forrásból valósítják meg 2010-re.

Burján Alajos projektfelelőstől megtudtuk: a Dráva–Mura torkolati szakasz 30-40 éve még a jelenlegi torkolat felett 900 méterrel volt. A két folyó eróziós és építő folyamatainak eredményeképpen alakult ki a mai állapot, amely nagyon kedvezőtlen, ugyanis a folyók ötven méterre megközelítették egymást. Az adott partszakasz egy csekélyebb árhullám hatására is átszakadhat, így a Dráva a bal oldali ágban fog lefolyni, de ez a mederszakasz jelenleg nem alkalmas a két folyó együttes vízhozamának a levezetésére, ezáltal veszélyezteti a már említett részeket.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A jelenlegi torkolat felett terelőművet kell építeni, amely a horvát fél által létesített vezérárok felé irányítja a vizet. A Dráva aztán szabadon kialakíthatja új medrét, ahogy korábban is volt, s a torkolati szakasz újra eredeti helyére kerül, a vizek szabadon folyhatnak. A szabályozásnak köszönhetően ha árhullám jön, csökken Légrád árvíz-veszélyeztetettsége, valamint megelőzik a parti területeken a károkozást, illetve a bal oldalon húzódó vasútvonal és vasútállomás károsodását.
Felmerült a kérdés, hogy a Duna–Dráva Nemzeti Park, valamint a Natura 2000 területén milyen – esetleg kedvezőtlen – hatásokkal kell számolni a beruházás miatt.

Ötvös Károly tervező azt mondta: a mostani Mura-mederben le fog lassulni a vízfolyás, ahol közös mederszakasz alakul ki, ott pedig felgyorsul, s ez faji átrendeződést okoz átmenetileg. Ám a botanikusok elviselhetőnek ítélték a változást. Kunos Zoltánné polgármester kérte a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság jelen lévő szakembereit, hogy segítsék kikötőkialakítási terveiket. A szakemberek azt mondták: a pályázat ezt nem teszi lehetővé, de a torkolati szakasz nem lesz gátja a kikötő létesítésnek.