SONLINE

„Bombaszezon” az idei eddig, hiszen csak Siófokon a Balaton vizében ezen a nyáron már kétszer kellett robbantaniuk a tűzszerészeknek, Balatonlellén pedig egy elhagyatott helyre vitték felrobbantani az ugyancsak a fürdőzők által megtalált háborús gránátot.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Minden korábbinál több ilyen veszélyes háborús emlék került elő a Balatonból az elmúlt hetekben. Vajon csak az alacsony vízállás az oka? Kilenc éve, amikor ennél is kisebb volt a vízszint, miért nem kerültek elő ilyen nagy számban? E kérdéseknek próbáltunk utána járni.

Egy itt is született és a balatoni idegenforgalomban már évtizedeket dolgozott szakember szerint az elmúlt évtized nagy viharai a vízáramlást is megváltoztathatták, tán éppen ez az oka a robbanószerkezetek felszínre  bukkanásának. Amikor egy környezetvédőre rákérdeztünk, hogy foglalkozik-e bárki is balatoni áramlástannal, nemmel felelt, hozzátéve: ilyen alacsony vízállás esetén természetes, hogy felbukkannak az évtizedekkel korábban a mederbe süppedt tárgyak. Vízügyes szakember is ezt a verziót erősítette meg. Pécseli Péter, a közép-dunántúli vízügyi szervezet szakaszmérnöke szerint ezen ugyanúgy nem kell meghökkenni, mint azon, hogy mivel ez egy természetes víz, hal, alga, madár, szúnyog, nád és béka is van.

S béke, ugyan már közel hetven éve, de a második világháborúban a Balaton fölötti légi csatákban a tóba zuhant pilóták emlékére például csak néhány hete avattak emlékművet Zamárdiban. 1944. június 16-a volt a hazánk fölötti légi csaták legkegyetlenebb napja. Ekkor halt hősi halált Kerekiben Pászty István főhadnagy, a Puma század pilótája is. Ez év tavaszától szerepelt Magyarország az angolszász bombázók célpontjai között. A Balaton kiváló tájékozódási pont volt a hat-nyolcezer méter magasan repülő gépeknek, itt fordultak osztrák, cseh, szlovák vagy magyar célpontjaikra. Egy ilyen köteléket támadott meg a Puma.

Idén minden korábbinál többször riasztották a Balatonhoz a tűzszerészeket. S bár előfordult, hogy csak egy vasdarab, vagy elsüllyedt bója keltett riadalmat, de azért nem árt az óvatosság: Siófokon magyar rombológránátot, Balatonkenesén német nyeles ködkézigránátot kellett a vízben megsemmisíteniük. A tűzszerészek szerint vélhetően a talajrétegek mozgása miatt találnak az utóbbi időben egyre több veszélyes szerkezetet a Balatonban is. Emellett idén viszonylag alacsony a vízállás, ami azt jelenti, hogy a fürdőzők bemerészkednek a parttól nagyobb távolságokba is, ahova a korábbiakban nem. Szilágyi Zsolt, a tűzszerész ezred megbízott parancsnoka azt mondta: naponta átlagosan hét riasztást kapnak az országból. Az utóbbi időben megszaporodott balatoni eseteknek egyszerű a magyarázata szerinte. „Az alacsony vízállás miatt a hullámzás ki is moshatja, lemoshatja az iszapot a robbanótestről. Extrém meleg időjárás esetén jóval több ember fürdik a tóban, tehát jóval nagyobb a megtalálás esélye.”

Horgászok és vízibicikli-kölcsönzősök állítják: az utóbbi időben újra feltűntek a fémkeresős „fürdőzők”, ők azonban gyaníthatóan inkább arany nyakláncokra vadásznak, mintsem háborús gránátokra. Környezetvédők pedig határozottan emlékeznek rá: legutóbb, amikor ilyen alacsony volt a vízállás, egy szakembercsapat fölajánlotta, átkutatják a Balatont a háborúból visszamaradt kisebb-nagyobb fémtárgyak után. Ötmillió forintot kértek a költségeikre, de nem volt rá pénz...