SONLINE

Képzőművészeti tárlat nyílt csütörtökön a kaposvári Agórában, ami nem ritkán előfordul a megyeszékhely új ékességében. Ám a Pozsonyi Magyar Galéria festmény- és grafikai gyűjteményének történelmi jelentősége és politikai üzenete vetekedik a képzőművészeti értékével. A gróf Esterházy Jánosra emlékező kortárs válogatás kurátorai ugyanis nem titkolják: a felvidéki magyar politikust eszményként tisztelik, a háborús bűnök vádjával szembeni történelmi igazságtételt tűzték ki célul, életművét pedig a magyar-szlovák megbékélés kulcskérdésének tekintik.

A tárlatnyitón minderről Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke, az Esterházy emlékbizottság elnöke beszélt, kifejezetten az ismeretterjesztés céljával. Mint mondta, Esterházy méltatlanul mellőzött személyisége a magyar történelemnek, pedig az elszakított nemzetterületek egyik legkiválóbb politikusa volt. Az 1901-ben, nemesi családban Nyitraújlakon született Esterházy már húszévesen találkozott a politikával, amikor a Trianoni döntés utáni évben a hűség városában a népszavazást szervezte. Csehszlovákiában az Országos Keresztény Szocialista Párt, később Egyesült Magyar Párt vezetője lett 1932-ben. Benes miniszteri széket ajánlott kormányában, amit visszautasított, mert nem kívánta a nevét adni magyarellenes politikához.

Nyíltan szembe szállt mindkét ordas eszmével, a fasizmussal és a kommunizmussal is, mondta Martényi Árpád, a háború után mégis a Gulágra került. Kiállásával a felvidéki magyarokért kivívta a hatalom ellenszenvét, jóllehet a szlovák néppel való testvériséget hangoztatta, és az ezeréves sorsközösséget az Úristen – emberi kézzel szétszakíthatatlan – művének tekintette. Az életfogytiglanra változtatott halálos ítéletet nem kerülte el, tizenkét év raboskodás után halt meg egy morvaországi börtönben. Hamvainak holléte máig ismeretlen, mert még halálában is tartott tőle a hatalom, mondta az emlékbizottság elnöke.

Martényi Árpád elmondta, zsidó szervezetekkel vették föl a kapcsolatot, hogy elismerés igazolja, Esterházy kiállt a zsidóságért, hiszen lengyel, szlovák, magyar zsidókat bújtatott, és ismert gondolata szerint – „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt...” – szót emelt a nácizmussal szemben. A katolikus világ elismerését a boldoggá avatás folyamatának elindításával szeretnék világossá tenni. Esterházyt ugyanis a Benes-dekrétumok szerint háborús bűnösnek tekintik Szlovákiában, amit Ivan Gasparovic államfő (aki fasisztának nevezi Esterházyt) tavalyi kijelentése megerősített. Ezzel a politikai rehabilitáció sem sikerült a jogi után, ami – és ezt Martényi szerint megbocsáthatatlan – Václav Havel csehszlovákai elnöksége idején akadályozott meg.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Marad egyelőre a társadalmi rehabilitáció, az életmű megismertetése, aminek képzőművészeti vonatkozásáról Csehi József, a szövetségi vasi elnöke beszélt. És amihez Oláh Lajosné kaposvári alpolgármester felhívásban csatlakozott: somogyi művészek készítsenek alkotásokat a pozsonyi galéria gyarapítására.