SONLINE

Tizenhét kilométer hosszú, fél méter magas építményt lehetne összerakni azokból a dokumentumokból, amelyeket a Somogy Megyei Levéltár őriz. A 17 ezer folyóméternyi anyag mindegyike védett, s 1232-től a rendszerváltásig idézi Somogy múltját. A megyei múzeumba eddig bekerült több százezernyi tárgy ugyancsak mindegyike védett, a megyei könyvtárban pedig 620 olyan kötetet őriznek hét lakat alatt, ami szintén védett.

A hatvanöt védett magyarországi gyűjtemény összesen 120 ezer dokumentumból áll. Ezek hetven százaléka könyvtári, 25 levéltári, négy százaléka pedig irodalmi relikvia, a fennmaradó egy százalék egyéb műfajú, papíralapú dokumentum, például fényképkollekció. Számuk azonban egyre csökken, és a szakemberek szerint ez pozitív tendencia. Nem dokumentumfogyásról van szó ugyanis, hanem a védetté nyilvánítás szempontrendszerének korszerűsítéséről. Ma már tényleg csak annak a dokumentumnak nyújtanak védelmet, amelyik kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan. Korábban minden irodalmi első kiadás védett volt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– A legrégebbi, természetesen védett értékünk egy 1232-ből származó oklevél – tudtuk meg Bősze Sándortól, a megyei levéltár igazgatójától. – Gyűjteményünk jó része tanácsi, szövetkezeti tulajdonú intézmények irataiból áll, de gyűjtünk családi iratokat is. Ezenkívül jogbiztosító funkciója is van a levéltárnak, esetleges kárpótlással, ingatlanokkal kapcsolatos kérdések esetén elveszettnek vélt dokumentációk előkeresésével igyekszünk segíteni.



Bősze Sándor szerint az elmúlt időszakban leginkább mikrofilmeken tárolták megőrzendő dokumentumaikat, most azonban már a digitalizáció a bevett módszer. – Pályázati pénzből digitális formában feldolgoztuk már a feudalizmus korának megyei közgyűlési jegyzőkönyveit vagy a kataszteri térképeinket is – tette hozzá. – A megyei önkormányzat térinformatikai adatbázis-készítő programjára egyre több kutatási segédletet teszünk fel elektronikus formában.

A megyei könyvtárban 620 védett kötetet tartunk nyilván és őrzünk elzárva – tudtuk meg Varga Róbert igazgatótól. – A gyűjteményünk évről évre gyarapodik néhány kötettel, főként adományozás útján. Ezeket a köteteket külön rendszerezzük, az Országos Széchényi Könyvtárba be kell jelenteni azokat, s igyekszünk megőrizni az állagukat. Az 1732-es Káldi-Bibliát például tavaly restauráltattuk félmillió forintért. Nagyváthy János 1809-ben íródott A magyar fewdes és zászlós úr című kéziratát 1818-ban nyilvánosságra akarták hozni, de 1822-ben a cenzúra megtiltotta a kinyomtatását. Később a vármegyei könyvtárban több mint egy évszázadig feküdt. Tavaly Csurgó és a megyei önkormányzat jóvoltából lett a kéziratból könyv. Előbbit továbbra is őrizzük az utókornak.

Lefoglalt festmény

A vám- és pénzügyőrség tavaly hét esetben derített fel kulturális javak körébe tartozó árukkal, például festményekkel, érmékkel, hangszerekkel és dísztárgyakkal kapcsolatos bűntetteket. A napokban több százezer forint eszmei értékű antik festményt foglaltak le a vámosok Ferihegyen. Egy Milánóba induló járatra várakozó olasz férfinál találták meg a képet. A poggyász átvizsgálása során kartonpapírba és műanyag fóliába csomagolva került elő a festmény, amelyről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértője megállapította, hogy több mint ötvenéves, így csak engedéllyel vihető ki az országból. Mivel az olasz férfinak ilyen engedélye nem volt, a vámhatóság a képet lefoglalta, és visszaélés kulturális javakkal bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított.

A védetté nyilvánítás törvényi háttere

A törvényi rendelkezés szerint a kulturális javak megóvása mindenkinek kötelessége. A nem közgyűjteményben, muzeális intézményben őrzött pótolhatatlan jelentőségű javakat, gyűjteményeket a Kulturális Örökség Igazgatóság nyilvánítja védetté.
Az eljárás hivatalból indul, a védetté nyilvánításra a javak tulajdonosa és bárki más javaslatot tehet. Az igazgatóság a védetté nyilvánításról szakértői vélemény és az érintett szakhatóságok állásfoglalása alapján dönt. A könyvtárakban muzeális dokumentum a középkori kódexeken vagy az 1701 előtt megjelent könyvtári dokumentumokon kívül minden rendeletileg meghatározott ritkaság, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni. A könyvtárnak kötelessége a muzeális dokumentumot épségben megőrizni, állagát megóvni, és hozzáférhetővé tenni.