SONLINE

Ötvenedik jubileumot ünnepelt a hétvégén Balatonlellén rendezett Balatoni Folklórtalálkozó. Az 1962-ben Balatonföldvárról indult és néhány évvel ezelőttig évről évre ugyanott megtartott találkozó az ország legnagyobb múltra visszatekintő fesztiválja, mely pályázati támogatás tekintetében néhány éve mostohagyerekké vált, s tulajdonképpen a létéért küzd.

– Míg az elmúlt években kétharmad/egyharmad arányban finanszírozta a fesztivált a pályázati forrással gazdálkodó Somogy Megyei Néptáncszövetség és a művelődési ház, az idén ez az arány megfordult – részletezte Gombos Emil, a házigazda Balatonlelle művelődési házának igazgatója, aki az intézmény költségvetéséből „varázsolt” az idén is az elmúlt éveknek megfelelő, háromnapos fesztivált az eseményből.

Magyarország legrégebbi fesztiválja egynapos programként indult 1962-ben, majd vált a hetvenes évek elejére Csíkvár József szakmai irányításával háromnapos fesztivállá. – Egy olyan együttesi és koreográfiaverseny volt, melyre özönlöttek Magyarország vezető néptáncegyüttesei, hiszen szakmai mérföldkőnek számított, ha egy együttes a Balatoni Folklórtalálkozón részt vehetett – részletezte Merczel István, a Somogy Megyei Néptáncszövetség elnöke. Mint mondta: ma a szakma nagy veteránjainak számító, hetvenhez közeledő néptáncosok kaptak egykor díjakat a találkozón, mely a kilencvenes évek elején rövid időre újra egynaposra zsugorodott, aztán vált Szabados Péter szakmai vezetésével megint háromnapos, immár nemzetközi fesztivállá. Most újra csak belföldi, zömmel környékbeli együttesek léptek színpadra.

– Szomorú vagyok, hogy ilyen ötvenedik jubileumot kellett megérnie rendezvényünknek, mely nem csupán a hagyományőrzés és a nemzeti öntudat szempontjából fontos, hanem turisztikai értelemben is kiemelkedő jelentőségű – szögezte le a szövetség elnöke.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A résztvevő néptáncosok és a közönség persze most is remekül érezte magát. A program elmaradhatatlan része volt az idén is a régen menettáncnak, ma utcai kavalkádnak nevezett felvonulás, mely új útvonalon, Lelle sétálóutcáján vonult végig. Szombat este tartották a folklórparádét vérteskethelyi, kisbéri, szárszói, boglári és lellei tánccsoportok közreműködésével, ezt a közönség körében rendkívül népszerű viselet- és kanásztánc-verseny követte. Vasárnap horvátországi vendégek és a házigazda lelleiek adtak műsort.

Néptánc gála Marcaliban

A Marcali Folklór napok szabadtérre szervezett programjait átírta az esős hétvége. Így is nagy sikerű műsort kapott a közönség a Baglas Néptánc Egyesület, a Baglas Fundamentum, a Sopron, a Hegyköz és a Kis-Balaton Táncegyüttes, a lengyelországi Zagorzanie és a szerb Kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fellépésével a sportcsarnokban.

Dunántúli kultúra Balatonberényben

Már hagyományosan a Balaton-parti rendezvények sorába illeszkedik a balatonberényi Dunántúli Amatőr Művészeti Fesztivál Nemzetiségi Néptánc Verseny. Barjákné Martin Judit szervező, a művelődési ház vezetője elmondta: a környékbeli települések lakói és az ott nyaraló magyar, illetve külföldi vendégek művészeti bemutatón ismerkedhetnek meg Magyarország dunántúli tájegységeinek kultúrájával. A másik célja, hogy az amatőr művészeti csoportok megmutassák magukat és meg is mérettessenek.



– Fontos az is, hogy a fesztivál fellépői megismerkednek egymással, barátságok, munkakapcsolatok alakulnak ki – tette hozzá Barjákné Martin Judit. Ötszázezer forintos önkormányzati támogatással az idén tizenegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományőrző találkozót. Több mint tíz együttes lépett színpadra, volt, aki több bemutatóval is. A versenyen szakértő zsűri értékelte az előadott koreográfiákat és tanácsokkal segítette a csapatok további munkáit. Összesen hat arany és szintén hat ezüstminősítést kaptak az előadott produkciók. Bronzminősítést nem osztottak, egy csapatnak pedig oklevéllel köszönték meg a szereplést.