SONLINE

Istennek a hitben adott erejét akkor fordíthatjuk leginkább a javunkra, amikor a legnagyobb szükségünk van rá! A magyar kultúra napjának vasárnapi, kaposvári ünnepségén különös értelmet nyertek Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna szavai. A kaposvári általános iskolák főigazgatója azon az ünnepségen fogalmazott így, amelyen több mint négyszáz fellépő gyerek, fiatal és felnőtt ünnepelte mindazt, amit őseinktől örököltünk: zenét, táncot, verset, prózát. S nem csupán ünnepeltek, de szívvel-lélekkel igyekezték átadni azt, amit rájuk bíztak felkészítőik. Tették mindezt egy olyan év kezdetén – s talán erre utaltak a főigazgató szavai –, amikor már tudnivaló: az idén megint kevesebb jut kultúrára az országban és Kaposváron is, mint tavaly. Ugyan költségvetése még nincs a városnak, tehát a pontos számok még nem ismertek, de annyit tudni: a kaposvári iskolákhoz hasonlóan a kulturális intézményeknek is költségvetésük tíz százalékát kellene megspórolniuk a város kérésére.

Már szinte fel sem kapjuk a fejünket, ha ismét arról szólnak a hírek, hogy valamire megint kevesebb jut az idén. Alkalmasint most éppen a kultúráról van szó. Amit ünnepelni jöttek össze több százan vasárnap Kaposvár legújabb kulturális központjában. S amin ünnepelni még akkor is van mit szakemberek szerint, ha nem csupán az „előállítására”, de a „fogyasztására” is egyre apadó forrásokból jut csak manapság mindenhol. Az még nem baj, amit a programszervezők célul tűzték ki maguknak: többek közt úgy spórolnak, hogy nem engedhetnek meg maguknak ráfizetéses előadást. A baj akkor kezdődik, ha azért ráfizetéses egy előadás, mert nincs miből megvenni a jegyet, bár érdekelné a közönséget.

Ám azt is mondják a szakemberek: a kultúrafogyasztók megtanultak úgy spórolni, hogy kevesebb, ám színvonalas előadásokra költenek csak. S példaként említik, hogy az adventi időszakban Kaposváron valamennyi nagy hangverseny teltházzal „futott”. S azt is mondják, piacorientáltan kell gondolkodniuk, tudomásul kell venniük, hogy a kultúra is áruvá vált már régen. Igyekeznek ezt tenni, s a kulturális események kaposvári szervezői például azt az üzletpolitikát választották, hogy inkább alacsonyabban tartják a jegyárakat abban a reményben, hogy így talán többen megengedhetik maguknak, hogy megvegyék.

– Bár pontos számot még nem tudunk, ez az Együd Árpád Kulturális Központ esetében 16-18 millió forint körüli az idén megspórolandó összeg – mondta el érdeklődésünkre Horváth Gáborné igazgató. – Egyelőre úgy tűnik, hogy sikerül olyan takarékossági intézkedéseket hoznunk, amelyek nem veszélyeztetik a biztonságos működésünket, s álláshelyeket sem kell megszüntetnünk. A nyugdíjba vonult kollégáink álláshelyeit nem töltöttük föl, azokat zárolták, és elsősorban a külsős tevékenységeinket szüntettük meg, a feladatokat pedig szétosztottuk a kollégáink között. Például egy népművelő dolgozik mondjuk négy órában Kaposfürden, s további négy órában egyéb feladatot lát el a központban. Például a portai szolgálatot, s az őrzési feladatokat is belsősök végzik már nálunk, ezek kerültek ugyanis rendkívül sokba. Ezen kívül az energiaköltségeken igyekszünk spórolni, a művelődési házainkban csökkentettük a nyitva tartási időt. A Vaszary Emlékházat pedig előzetes bejelentkezés alapján látogathatják az érdeklődők, így nem kell folyamatosan fűteni, világítani. Mindenkinek megmarad tehát az állása, biztonságban tudunk működni, ám arra kell törekednünk, hogy sem a Szivárványban, sem az Együdben nem lehet ráfizetéses előadás. Ezt nem engedhetjük meg magunknak.

A tavalyi év programjainak látogatottságára vonatkozóan Horváth Gáborné azt mondta: ha megfelelő színvonalú produkciókkal kínáljuk meg a közönséget, arra igenis áldoznak. – Főként akkor, ha tudják – hangsúlyozta –, hogy amúgy messzire kellene utazniuk ahhoz, hogy megnézhessék az adott előadást. Mert úgy gondolkodnak, hogy az utazási költséget megspórolják így, arra ugyanis már nem futná neki. S az sem mindegy, milyen időszakra szervezi az ember a programot. Az idén például kilenc hosszú hétvége lesz. Megpróbálunk a családoknak ezekre az időszakokra szervezni programot lehetőség szerint ingyen, vagy minimális belépődíjjal. S azt is tapasztaljuk, hogy nem lehet túl gyakran sem nagyobb programot szervezni, legföljebb havonta egyet, az ennél több is megterheli a pénztárcákat. Számos szempontot kell tehát figyelembe venni, amikor a kultúrát, mint árut piacra dobjuk.

Kaposvár egyébként éves szinten költségvetésének kilenc százalékát, csaknem hárommilliárd forintot költ kultúrára. – Emellett Szita Károly saját polgármesteri keretéből tavaly hétmillió forintot adott a kultúra, a sport, a művészetek, az oktatás terén tevékenykedő egyesületeknek, civil szervezeteknek – mondta Répás Orsolya, a városháza sajtószóvivője. –  Az elmúlt két évben milliárdos beruházásokkal gazdagodott városunk: a Szivárvány Kultúrpalota és az Együd Árpád Kulturális Központ megújítása is azt a célt szolgálta, hogy méltó színterei legyenek a kultúraközvetítésnek. A 2012-es költségvetést februárban tárgyalja Kaposvár közgyűlése, kultúrára fordítható pontos számok akkor várhatóak. De a kulturális örökség védelme, a kulturális infrastruktúra fejlesztése továbbra sem fog leállni városunkban, többek között megújul a Róma-villa.

Úgy fest kissé bizonytalanabb helyzetben vannak egyelőre az állami fenntartásba került kulturális intézmények. Még sok a kérdőjel, ám Köpflerné Szeles Judit megbízott könyvtárigazgató szerint a Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK) igyekszik valamennyi problémájukat orvosolni. – Annyit érzékelünk, hogy a központhoz tartozó valamennyi intézményben központilag túltervezték a saját bevételeket – mondta Köpflerné Szeles Judit. – Nálunk harmincmillió a terv az idénre, tavaly 15 millió volt a saját bevételünk. S bár átcsoportosításra információink szerint lesz még lehetőség, azért nem túl reményteljes a helyzet, mert vélhetően valamennyi intézmény vezetése ebben reménykedik. Az álláshelyeket nálunk sem érinti egyelőre a spórolás, megmaradnak, s az az információnk, hogy rendben lesz minden az először az államtól kapott bérekkel is.

Hárommilliárd kultúrára

Őseinktől örökölt kultúránk segít megőrizni hagyományainkat, erősíti magyarságtudatunkat és összeköt bennünket – mondta ünnepi köszöntőjében Tóth István, Kaposvár alpolgármestere a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen az Együd Árpád Kulturális Központban. – Mi, kaposváriak is odafigyelünk erre. Ezért építettünk fellegvárat a kultúrának, ahol most ünnepelhetünk, ezért adunk otthont a kamarazenei fesztiválnak, ezért vesszük saját kezünkbe Rippl-Rónai szülőházát, s ezért költünk milliárdokat a kultúrára.
Egészen pontosan hárommilliárdot a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint, a város költségvetésének kilenc százalékát fordította Kaposvár kultúrára. Hogy az idei évben mekkora lesz ez az összeg, arról a februári közgyűlés dönt majd.

Szánd meg Isten a magyart!

A kultúránk az, amit sem a tatár, sem a török, sem a Habsburg, sem a szovjet nép nem tudott elvenni tőlünk – mondta Füstös János polgármester Csurgón, a Magyar Kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen.

Füstös János arról is beszélt: a Szánd meg Isten a magyart... kezdetű sorok most, mintegy 200 év múltán is aktuálisak, amikor úgy érezzük, hogy összefogott ellenünk Európa és a nagyvilág, amikor Brüsszelben és Washingtonban akarják megmondani, hogy mi a jó a magyarnak, amikor nem az észérvek, hanem az erő előtt kell fejet hajtanunk. – Trianon óta tudjuk, hogy földjeinket, bányáinkat, szinte minden nemzeti vagyonunkat elvehetik tőlünk, de nyelvünket nem – összegzett a polgármester.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– A kenyér, az olaj, az energia elfogyhat, de kultúra az egyetlen az ember számára, ami soha nem fogy el – hangsúlyozta Fűzfa Balázs irodalomtörténész ünnepi beszédében. A kultúra önmagunk és érzelmeink megsokszorozására képes, közelebb segít a másik emberhez, egyetemes nyelv. Az irodalomtörténész azt is elmondta: a magyar az uruguay-i mellett a másik himnusz, ami pesszimista, de ezáltal felemelő.

Fűzfa Balázs 2011-ben Érdemes tankönyvíró-díjat kapott. A rendezvény után a Szép magyar könyv-oklevéllel kitüntetett irodalom tankönyvekből tartott bemutatót a közönségnek.

Ceciliát vett, kitüntette a szaktárca

A Kultúra Támogatásáért Címet adományozta a többek között a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumot is vezető Magyar Indokína Társaságnak a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. A zamárdi kötődésű és Zamárdiban az avar kori leletek bemutatására szolgáló kiállítóhely létesítését finanszírozó műgyűjtő-világutazó, Zelnik István Szőcs Géza kulturális államtitkár felkérésére vásárolta meg Ceciliát, a Stradivari-hegedűt. A váratlanul felbukkant, egyedi, igen értékes hangszerrel Zelnik döntése alapján a kaposvári Kokas Katalin koncertezhet a következő öt évben.


Aranykatedra emlékplakettet a szakközépiskola tanárának

Csordás István, a kaposvári Eötvös Loránd műszaki szakközépiskola tanára – a magyar kultúra napja alkalmából – az Aranykatedra emlékplakettet kapta. Ezt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter adományozta a pedagógusnak. Az elismerést Horváth Miklós, a szakközépiskola igazgatója valamint Stickel Péter, a városháza oktatási-, kulturális és sportigazgatója adta át a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten.

Sok éve a kultúra szolgálatában állnak Barcson

Átadták Barcson a magyar kultúra napjához kapcsolódó elismeréseket. A képviselő-testület művelődési, oktatási és sport bizottságának döntése értelmében az idén öten vehettek át városi kitüntetést a kultúrházban rendezett ünnepségen. Bauer Vendel, a Német Nemzetiségi Kórus karnagya, Dibuz-Pávics Judit, a gimnázium tanára, a Vénusz Mazsorett Csoport vezetője, Kissné Vránics Katalin, a Dráva Völgye Középiskola tanára, s a munkaközösség vezetője, Lipics Barna, a Barcsi Musical Társulat alapító tagja, és Plecskóné Czigány Edit, a Vikár Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetője.

Kitüntetés a pedagógusoknak

Pedagógusokat tüntetett ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a magyar kultúra napja alkalmából a Szépművészeti Múzeumban megtartott ünnepségen. A felsőoktatás területén, az iskolateremtő, a nemzetközi elismertségű munkát végző magánszemélyeknek adományozható Szent-Györgyi Albert díjat tizennégyen vehették át, köztük Szendrő Zsolt, a Kaposvári Egyetem egyetemi tanára.

Az alap-, közép- és felsőfokú oktatási területen végzett magas színvonalú munkáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenységéért Apáczai Csere János-díjban részesült többek közt: Csapó Jánosné, Kiss Zsuzsanna Ilona a Kaposvári Egyetem tudományos munkatársa, Káplár Adolf, a barcsi TIT Középiskola és Szakiskola igazgatója.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Kiemelkedő óvodai pedagógiai munkájáért Brunszvik Teréz-díjat kapott Merczel Sándorné, a Kaposvári Egyetem adjunktusa.
Az alap- és középfokú oktató-nevelő munkát végző tanároknak, a gyermekek harmonikus személyiségformálásában végzett kiemelkedő tevékenységéért Németh László-díjat adományoztak Lőrincz Jánosnak, a tabi Rudnay Gyula Középiskola és Szakiskola tanárának. Kiemelkedő gyógypedagógiai munkáért Éltes Mátyás-díjat kapott: Kovácsné Nagy Ibolya, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Gyógypedagógiai Tanszék gyakorlatszervezője, óraadó tanára.

Elvész a nemzet, ha nem őrzi hagyományait

A nagyatádi Ady Endre Gimnázium zsúfolásig megtelt aulájában rendezte a művelődési központ a magyar kultúra napját.
Ormai István polgármester ünnepi köszöntőjében kiemelte: a kultúra alakítja sorsunkat, segít abban, hogy jobbak legyünk. Elvész a nemzet, ha nem őrzi hagyományait, nem ápolja kultúráját.

Újszerű, igényesen összeállított műsorral fogadták a közönséget a gimnázium tanárai és a zeneiskola növendékei. A Fürjecske Néptánc Együttes párosai a nemrég alakult Tulipán Dalkör népdalaira lejtettek táncot, az Acoustic Classroom zenekartól a Kis kece lányom, majd József Attila és Bródy János sorai hangzottak el. Nagy taps kísérte a Vadvirág Együttes táncosainak kalotaszegi táncait. A Nagyatádi Vegyeskar Kodálytól Bárdos Lajoson keresztül Karai Józsefig vonultatott föl kórusműveket. A műsorszámok között a Czindery Szépmíves Céh magyar írók és költők gondolatai hangzottak el Fejér Zoltán szerkesztésében.