SONLINE

A képzőművészeti értékekre fogékony Kaposvár szellemi életét tizenhetedszer színesíti Szabó Károly Attila ötletgazda, egykori galériatulajdonos leleménye, a miniatűrtárlat. A Szín-Folt 1992-ben jött létre, és most kedden lenne húsz éves. A kiállítóhely és a Kimmel-család képkeretezési tevékenysége a hulladékot, a leesett keretmaradékot hasznosította újra. A „méterek” érzékeltetésére: a Munkácsy-trilógiát körülbelül háromszor lehetne bekeretezni azzal a keretmennyiséggel, amennyi a 17. nemzetközi fesztiválra beérkezett 730 alkotáshoz kellett. Ez jóval több mint kétszáz méter.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A prózai mennyiség és a művészi minőség házasítása jókedvű farsangi ötletnek indult egykor, de rátalált a műkedvelő és a hivatásos alkotókban a homo ludensre. A művészet által már egyébként évszázadokkal régebben felfedezett miniatúrák a válságos időkben – a fenti hulladékhasznosítás korszerű szemléletén túl – további értelmet nyernek: kis felületen kevés anyaggal olcsóbban lehet gondolatot kifejezni. Ez az időszak bizony nem a táblaképeké. Ezzel együtt a harminc négyzetméteres Ecce Homo páratlan hatását, persze összehasonlíthatatlanul, de megközelíthetik a lírai apróságok.

Eddig mintegy 12 és félezer alkotást mutattak be. Ezúttal a versek mint lírai miniatűrök szintén kiállított darabjai okán a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társasaggal karöltve rendezték a tárlatot, Egerszegi Edit ügyvezető titkár értékelte a pályázatnak ezt a részét. Kaposvár nevében Oláh Lajosné alpolgármester köszöntötte a képtárat megtöltő szépszámú érdeklődőt. A kollekció szeptemberben Nagybányára, októberben Szabadkára költözik, így nem csak a beküldő művészek, köztük számosan magyarlakta területeken élnek, hanem a tárlathelyszínek okán is nemzetközi.

Az idei termésben nem lehet nem észrevenni, a műkedvelők technikája és témaválasztása olykor eltörli a professzió határait. Az amatőr alkotók térnyerésére (erős kétharmaduk e körből pályázott) rámutatott megnyitójában Pogány Gábor művészettörténész is, a képzőművészeti szekció zsűrielnöke. Szabó Károly Attila, mint lapunknak elmondta, végtelenül örül, ha az 1996-ban elindított sorozat bármennyiben is hozzájárult a pályázati kiírásban résztvevők ízlésének és közlésének csiszolásához. A tíz képzőművész egy-egy alkotása által megindított verselést, több mint négyszáz hosszabb-rövidebb költeményt Kerék Imre költő zsűrizte. Gera Katalim Himnusz, Czóbel Marianna Napnővér és Szabados János Európa figyel című munkája is ihlette a rímelőket. Az első díjat Halmai Tamás (Pécs-Somogy), a másodikat Bittner Gábor (Budapest), a harmadikat Birtalan Ferenc (Budapest) és Vermuth Attila (Győr) kapta. A legjobbnak ítélt alkotásokat a Nemzeti Színház kaposvári származású színművésze, Szabó-Kimmel Tamás előadásában hallhatta a közönség.

A hagyományos képzőművészeti szekciót a hivatásos és a műkedvelő kategóriában is Szabadka művésze nyerte: Zivka Gorcovska és Aleksandar Petrov személyében. A hivatásos alkotók között a sződligeti Bíró Ferencet is díjazta a zsűri, mely összesen mintegy egymillió forint értékű díjazásról döntött. A kaposvári Weeber Klára szobrászművész és Szabados János festőművész munkái is a legjobbak, a díjazottak között voltak. A város díját a kaposvári Kalocsa Ildikó, a Somogyi Hírlapét a szintén kaposvári Gayer Vera kapta.