SONLINE

Nagy a hátrányunk, tizenhárom pont a mostani ellenféllel, a második Kéthellyel szemben is – számolt a kezdés előtt Gál Ferenc, a zamárdi sportkör elnöke, hozzátéve, hogy Zamárdinak azért mindig is a megyei első osztály a célja, ennek a bajnokságnak is így indultak neki, csak hát ugye a balatoni nyári szezon... – Mire mindenki abbahagyta a munkát és összerázódtunk, eltelt hat forduló és akkor még csak egyetlen pontunk volt – elevenítette fel a tavalyi augusztust-szeptembert az elnök.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A Kéthely komolyabban kacsintgathat felfelé, bátran is kezdtek, a felállásuk (három támadót tolt előre Szekeres edző) legalábbis győzelmi szándékot feltételezett, és a kezdésük is: Buzás löketét csak szép vetődéssel tudta a hazai portás hatástalanítani. Nem sokkal ezután Kórosi közeli lövését térdelte ki Szabó, vagyis mondhatni, beragadt kissé a kezdésnél a Zamárdi, hogy aztán később nagyon belejöjjenek – a helyzetkihagyásba legalábbis bizonyosan...



– Cseréljük ki a labdát, spori! – kérlelte Kormos, a vendégek csapatkapitánya Révész bírót, de nem talált meghallgatásra, később a spori lakonikusan meg is állapította, csak mintegy maga elé dörmögve: – Egyik kemény, másik puha.

Való igaz, aligha ezen múlott, a 26. percben mindenesetre beindult a hazaiak nagy sorozata. Az exbányászosok első pontos összjátéka: a deres hajú Sallai Tibor kanyarított a súlyfelesleget a negyedik iksz elkerülte után sem mutató Molnár Ferenc elé, aki úgy lőtt a bal alsó mellé, hogy közben a kapus aláfeküdt, így Joó Gábor zamárdi „mindenes” aggodalmas arccal pattant talpra a kispadról („A derekára esett!”), szódáspalackkal a kezében. Volt miért aggódni, „Monyó” a balatoniak első számú gólfelelőse. Meggyógyult persze, s ha már exbányászosok: a harmadik, Szabadi Csaba a védelem tengelyéből dirigált hangos szóval, kapitányi karszalaggal.

Két vendéglövés, aztán két újabb hazai ziccer. Előbb Sallai és Nyárádi találkozásánál a partjelző ugyan Sallai ellen lengetett, a bíró azonban nem fújt, így a zamárdi irányító középre ívelhetett, Molnár azonban a kapusba vágta a labdát. Még a pihenő előtt Molnár ezúttal feladó volt, de forintos labdáját most Torjai vágta a kéthelyi portásba.
Nincs itt baj, csak a gól hiányzik, állapították meg a hazai hívek, de kedvenceik a szünet után is ott folytatták, ahol abbahagyták. Megint Sallai volt a feladó, ismét Monyó érkezett, ezúttal a kapust is kicselezte, de gyenge emelését a visszarohanó Cseke ki tudta vágni. A gólvonalról... S még nem volt vége: Sallai szöglete után Gál lövését Tagadics a léc alól tornászta ki.



– Most megyek el pisilni – pattant föl a padról Szilágyi Csaba, a hazaiak mestere. Gál Ferenc elnök sem volt sokkal nyugodtabb: – Ez nem igaz! Ne legyünk idegesek? – kérdezte a körülötte állóktól. A szöglet után visszafelé kocogó Sallai Tibor sem hagyta szó nélkül: – Én a gólpasszt vállaltam. Na jó, a következőt beviszem egyedül...

S lőn: legközelebb valóban egyedül lépett ki a technikájából semmit sem veszített exbányászos, de Tagadics megint hárítani tudott. Naggyá tették a zamárdiak a kéthelyi hálóőrt. Amikor meg már verve volt: Sallai egy szabadrúgást Szabadi fejére ívelt, aki centikkel csúsztatott mellé. Mondta is a leghangosabb neonzöld mellényes: – Ha lenne haja, gól...
Közben kétszer is büntetőt reklamáltak a vendégek, előbb Kórosi és Kovács találkozása még véleményes volt a tizenhatoson belül, később azonban az elcsúszó Darázs egyértelműen kézzel ütött a labdába, de Révész másfelé nézett, miként vajszívű volt akkor is, amikor még ebben a percben a mérgében (nyilván az elmaradt büntető...) ellenfelébe rúgó Bozsó a pályán maradhatott.

Slusszpoénként még Föcsök vágta fölé a labdát úgy, hogy a kéthelyi kapus már a gyepen feküdt, nem csoda, hogy Szilágyi Csaba megint a kispad mögé szaladt, de most nem könnyített magán, csak a korlátot fejelte le kis híján. Ez volt a hetedik, tárta szét a kezét Gál sportköri elnök, s nem akadt, aki vitatkozott volna vele, pedig lehetett az nyolc is, mármint kihagyott hazai lehetőség...S igaza volt annak a  neonmellényesnek is, aki a lefújáskor úgy summázott: – Nagy meccs volt, vaze.

Az utolsó pillanatig nyílt volt a mérkőzés, helyzet itt is, ott is akadt

Zamárdi – Kéthely 0-0.
Zamárdi, 65 néző. Vezette: Révész (Papp, Csatlós).

Zamárdi: Szabó P. – Venczli, Szabadi, Kovács A. (Gerván P. a 62.p.) – Torjai (Durcsán a 67. p.), Gál (Föcsök a 78. p.), Borbély, Darázs – Sallai, Molnár F. Edző: Szilágyi Csaba.

Kéthely: Tagadics – Cseke, Kormos, Nikula Zs. – Nikula A., Buzás (Schmid a 66. p.), Félix (Fekete a 78. p.), Nyárádi – Kórosi, Maros (Bozsó az 55. p.), Farkas (Berkes a 66. p.). Edző: Szekeres Tibor.
Az ifi mérkőzésen: 3-0.