SONLINE

Kométa-Kaposvár SE–
Kalo-Méh Kecskeméti RC 3–1 (21, –23, 31, 21)
Nagyon „megnyomta” a szolnoki kupadöntő elejét a Kométa; Kántor Sándor az ászokat szórta, Kovács Zoltán a blokkokat osztogatta, míg Schulcz István és az argentin légiós Juan Andres Ferreyra felváltva szaggatta a parkettát. A végén ugyan kiengedett a kaposvári társaság – ebben az időszakban főleg a Bagics Balázs, Németh Ferenc, Dorcsák Lajos alkotta trió jeleskedett –, ám ez még véletlenül sem azt jelenti, hogy a kecskemétieknek lett volna esélyük a szettgyőzelemre.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A második felvonás aztán felejthető játékot – pontosabban kínlódást – hozott... A töménytelen mennyiségű kaposvári hiba ellenére is a Kométa látszott befutónak, hiszen a játszma végéhez közeledve már öt pont is volt az előnye. Majd (sajnos) Bagics Balázs nagy pillanatai következtek, aki nemes egyszerűséggel kiszerválta a kaposvári játékosokat.

A harmadik játékrész elején Németh Ferenc vette át Bagics szerepkörét; igaz, ehhez kellett a Kométa katasztrofális nyitásfogadása is. Hogy végül is drámai csatában, többszöri túlóra után sikerült fordítani, az elsősorban a maga 38 évének minden tapasztalatát felvonultató Kántor Sándor érdeme volt. Jókor jöttek Nagy József és Kovács Zoltán „takarói”, na meg Kaszap Tamás sem akármilyen érdemeket vívott ki magának, aki többször is stílust váltott, s feladóból nehéztüzérré lépett elő. Amúgy a Kométa alakulata a hetedik játszmalabdáját váltotta szettgyőzelemre, miközben a kecskemétieknek is akadt kettő, amit hál' istennek elherdáltak. Külön színfoltot jelenet Kántor és Németh F. párviadala; a két remek játékos csak ebben a szettben több mint egy játszmányira való, egészen pontosan 26 pontot(!) hozott össze.

A negyedik, utolsó szett – amely szintén hatalmas csatát hozott – eleje Schulczé, a vége pedig (ismét csak) az egész mezőny legjobbjáé, Kántoré volt, így a Kométa majd' kétórányi csata után immár a 12. kupagyőzelmét ünnepelhette Szolnokon.

Szolnok, 500 néző. V.: Mezőffy, Mocsnik.
Kométa-Kaposvár SE: Kaszap (7), Ferreyra (10), Nagy J. (7), Schulcz (16), Kántor (23), Kovács Z. (12). Csere: Molnár D. (liberó), Csoma (–). Vezetőedző: Zarka Péter.
Kalo-Méh Kecskeméti RC: Tóth G. (–), Bagics (18), Dorcsák (4), Németh F. (24), Csala (5), Somodi (8). Csere: Dömötör (liberó), Kása (–), Szabó A. (1). Vezetőedző: Gyurkó Sándor.
Jók: Kántor (a mezőny legjobbja), Schulcz, Kovács Z., Kaszap, illetve Németh F., Bagics, Dömötör.

A szolnoki kupadöntő zárásaként megválasztották az álomválogatott tagjait. A képzeletbeli csapatban a négy szolnoki és két kecskeméti röplabdázó mellett a kupagyőztes Kométa játékosai közül egyedül csak Kántor Sándor fért be...

Zarka Péter: – Jól kezdtünk, ám a második szett végén Bagics Balázs zsinórban ütött hét ásza nagyon megzavarta a sorainkat. A harmadik játszma vége felé találtunk csak újra magunkat, amelyben döntő érdemei vannak Kántor Sándornak.
Gyurkó Sándor: – Nem vagyunk hozzászokva az ilyen feszült meccsekhez, így végig nagy nyomás alatt játszottunk. Büszke vagyok a fiúkra, maximálisan elégedett vagyok csapatom produkciójával.