SONLINE

Budapesten a Csepel-szigeten dolgozott, amikor egy nyári táborozás alkalmával megismerkedett a kajakozással. Kocsis Mihály „fertőzte” meg ezzel a sporttal; a Balatonbogláron született sportember ugyanis modellezett és vitorlázórepülő is volt.

Urányi János három olimpián is érdekelt volt. Először 1948-ban Londonban szólították rajthoz, ahol kajak kettes 10 ezer méteren Andrási Gyulával az ötödik helyet szerezték meg, vagyis pontszerzők voltak. Négy évvel később Helsinkiben ezer méteren egyéniben állt rajthoz, de nem tudott a döntőbe jutni. Ebben az évben igazolt át a Csepeltől az Újpesti Dózsába. Az 1956-os melbournei nyári ötkarikás játékok aztán mindenért kárpótolta; Fábián Lászlóval olimpiai bajnok lett kajak kettes 10 ezer méteren, amivel egyben sporttörténelmet is írtak; ez volt ugyanis a magyar kajak-kenu sport első olimpiai aranyérme.

Két világbajnokságról és szintén két kontinens-viadalról térhetett haza éremmel. 1954-ben a Maconban rendezett vb-n bár az első helyen érkezett a célba Varga Ferenccel, mégis csak a bronzot vehették át. A zsűri ugyanis a svéd páros akadályoztatásáért két hellyel hátrébb sorolta a magyar egységet. 1957-ben a genti Európa-bajnokságon 500 méteren első, 10 ezer méteren pedig – ugyancsak párosban – második volt. 1958-ban a prágai vb-n újra együtt ünnepelhetett Fábián Lászlóval 10 ezer méteren, majd egy évvel később bronzot hozott az Eb-ről.

1961-ben, 37 évesen – 25 országos bajnoki címmel a háta mögött – vonult vissza. Az Újpesti Dózsánál kezdett el dolgozni, ahol a hajóépítő műhely vezetője lett. Még negyven éves sem volt, amikor gyógyíthatatlan betegség következtében elhunyt.

Balatonbogláron szinte napra pontosan öt éve, 2007. június 23-án adták át az impozáns sport- és szabadidőközpontot, amelyet a város neves szülöttéről, Urányi Jánosról neveztek el, így őrizve és ápolva az emlékét.

A kajak kettes 10 ezer méter amolyan somogyi szám. Pontosabban csak volt, miután az 1993-as koppenhágai világbajnokság után a hosszútávú számokat kivették a programból, s helyette a 200 méteres „vágtaszámok” kerültek be.
– Urányiék voltak az elsők, mi pedig az utolsók. Vagyis utoljára 1993-ban a dán fővárosban mi nyertünk világbajnokságot kajak kettes 10 ezer méteren Ábrahám Attilával – emlékezett vissza az egykori kaposvári kajakkirály, a kétszeres világbajnok, szintén kétszeres vb-ezüstérmes és Európa-bajnok Borhi Zsombor. – Urányi Jánosról sajnos nem sokat tudok, mivel korán meghalt. A társát, Fábián Lászlót – és annak feleségét, Rozsnyói Katalint – viszont ismerem, hiszen ott dolgoztak a válogatott mellett.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Nem kevesen vannak, akik a négy évvel ezelőtti három pekingi aranyéremmel szívesen kiegyeznének Londonban is. Az egykori kaposvári kajakkirály ennél többen bízik.
– Akár öt-hat arany is összejöhet az angol fővárosban – folytatta Borhi Zsombor. – A hagyományosan magyar sikersportágnak számító kajak-kenuban szerencsés esetben több olimpiai bajnokot is avathatunk. Ott vannak az úszók is, na meg a vízilabdázók, akiknek ha kijön a lépés, zsinórban negyedszer kerülhetnek a csúcsra a nyári ötkarikás játékokon. S ne feledkezzünk meg persze a tornász Berki Krisztiánról sem. Akadhat kellemes – meg persze ugyanígy negatív – meglepetés is, vagyis bárki „beeshet”.
Ami a kajak-kenusokat illeti, Borhi Zsombor a nőkben és a kenus Vajda Attilában bízik. A férfi kajakosokhoz viszont nem fűz vérmes reményeket...

Három olimpián járt

Olimpiai bajnok (1956 – kajak kettes 10 ezer méter), olimpiai ötödik helyezett (1948 – kajak kettes 10 ezer méter). 1952-ben kajak egyes ezer méteren indult, de nem jutott a döntőbe.
Világbajnok (1958 – kajak kettes 10 ezer méter), vb-bronzérmes (1954 – kajak kettes 10 ezer méter).
Európa-bajnok (1957 – kajak egyes 500 méter); Eb-ezüstérmes (1957 – kajak kettes 10 ezer méter), Eb-bronzérmes (1959 – kajak kettes 10 ezer méter).
Huszonötszörös országos bajnok.