SONLINE

A Kormány és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökég stratégiai célja, hogy az ország nemzetközi és térségi megközelíthetősége javuljon, versenyképessége tovább nőjön. A baleseti statisztikák rámutattak arra, hogy a közlekedésbiztonsági szempontok előtérbe kell, hogy kerüljenek a közlekedésfejlesztési beruházások során, hiszen a legfontosabb cél az emberéletek megóvása. Ennek alapvető eleme a biztonságos úthálózat megteremtése. 

A balesetek megelőzésére a Kormány több mint 50 milliárd forintot fordít uniós és hazai forrásból, melynek fontos része, hogy a közlekedés gyorsabbá és legfőképpen biztonságosabbá váljon. Konkrét, számszerűsíthető célkitűzés pedig, hogy a közúti balesetek halálos áldozatainak száma évi 500 fő alá csökkenjen.

A pályázatok során az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a MÁV Zrt., GYSEV Zrt., és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. olyan fejlesztések megvalósítására kapott támogatást, amelyekkel sikerülhet elérni a kitűzött célokat. Az autópályákon az úgynevezett baleseti gócpontokon terveznek beavatkozásokat, olyan intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásával, mint például a térfigyelés, figyelemfelkeltő elektronikus táblák, forgalomszámlálás, meteorológiai jelzések. Ezen kívül forgalomterelések, üzemi átjárók korszerűsítése is megvalósul. Egyes veszélyes csomópontokban a közvilágítás kiépítésével, a vízátfolyás megakadályozásával, védőkerítések korszerűsítésével, vadkivezető rámpákkal és kapuk megépítésével, vagy éppen a kihajtóknál telepített energiaelnyelőkkel teszik még biztonságosabbá a közlekedést.  A MÁV és a GYSEV egyaránt kiemelt feladatként kezeli a vasúti átjárók biztonságosabbá tételét szolgáló fejlesztéseket, a fény- és félsorompók kiépítését, továbbá a MÁV a felsővezetéki áramszedők állapotellenőrzését és Videós Pályafelügyeleti Rendszer kiépítését is tervezi.  A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a baleseti csomópontok átalakítására, a kijelölt gyalogos átkelőhelyek és a külterületi buszmegállók gyalogosközlekedésének biztonságára helyezi a hangsúlyt, valamint a szalagkorlátok és jelzőlámpák korszerűsítését is megvalósíthatja a támogatásnak köszönhetően.

A fenti, építési engedély nélkül is megvalósítható fejlesztések mellett építési engedélyhez kötött beavatkozásokra is sor kerül az autópályákon és egyéb közutakon lévő a baleseti gócoknál. Így az M3-as autópályán megépülhet a hiányzó leállósáv, bővülhetnek pihenőhelyek, valamint több balesetveszélyes csomópontot is átépíthetnek majd. Az országos főúthálózaton 23 körforgalom épülhet ki a jövőben, és további 69 baleseti góchelyen végezhetnek célzott fejlesztést, mellyel jelentősen biztonságosabbá tehetik a közlekedést. A teljes program megvalósulása várhatóan mintegy 56 milliárd Ft-ot fog igényelni.

A beruházáshoz nélkülözhetetlen támogatást az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapja (ERFA) és Kohéziós Alapja (KA) biztosította. Az ERFA kiemelten kezeli az infrastruktúra-fejlesztések mellett többek között a fenntartható munkahelyeket teremtő beruházásokat, a helyi és regionális fejlődést elősegítő intézkedéseket, különös tekintettel a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott anyagi támogatásra és szolgáltatásokra. A konkrét, támogatandó szakterületek között szerepel az idegenforgalom, a környezetvédelem, az oktatási, kulturális fejlesztések, az egészségügyi beruházások, a közlekedési, infó- és telekommunikációs eszközökhöz való hozzáférés javítása, a kutatás-fejlesztés serkentése is. A másik alap, a KA célja pedig az, hogy támogassa a Közösség legszegényebb tagállamai reálszféráinak konvergenciáját a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Ennek érdekében erősíteni kell a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkenteni a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben tapasztalható különbségeket.