Gazdaság

2014.07.31. 07:40

„Agrártámogatási reform”: a nagyoknál köt ki a 20 milliárd is?

Nem maradt ötletelés szintjén, hiába bízott ebben néhány hete még Tavaszi József, az ordacsehi Balaton-Agrár Zrt. elnöke: a jövőben 1200 hektáros birtoknagyság fölött nem jár a hektáronként közel hetvenezer forintos uniós területalapú támogatás. Ángyán József exállamtitkár szerint számos kiskapun lehet majd ez alól kibújni, éppen ezért attól tart, hogy az egész csak „kommunikációs trükk, a népnek szóló szájkarate”, ugyanakkor nem zárja ki azt sem, hogy nagybirtokos klientúracsere is lehet a hátterében.

Fónai Imre

Egy észak-somogyi társaság vezetője úgy nyilatkozott: ha megvonják a támogatást, akkor nem folytatják tovább a gazdálkodást, a több száz földbérleti szerződést is felbontják, hiszen eddig a bérleti díjat a földalapú támogatásból fizették. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) arra hívja fel a figyelmet: 1200 hektár fölött gazdálkodóból 4-500 akad országos szinten, de ez a kör állja a mezőgazdasági termelés harmadát, alkalmazza a szektor foglalkoztatottjainak ötven, neveli a honi állatállomány negyven százalékát. Gombos Sándor, a megyei agrárkamara vezetője korábban azt mondta lapunknak: Somogyban az ezer hektár feletti nagybirtokok száma ötven körül lehet.



– Ezerkétszáz hektárnál nagyobb birtok (néhány volt szocialista országtól és Nagy-Britanniától eltekintve) Európában ritka, mint a fehér holló – így Ángyán József. – Az egyik legerősebb mezőgazdaságú tagállamban, Franciaországban a nagybirtok átlagmérete ma 274 hektár. A versenyképesség tehát nincs összefüggésben a birtokmérettel. A családi léptékű európai birtokok versenyképességüket az összefogásukkal, szövetkezésükkel érik el. Nálunk a nagyok állítólag azért növelték a méreteiket, hogy hatékonyabbak legyenek. Ha ez igaz, akkor miért kellene nekik még közpénzből is támogatásokat adni? Ha viszont nem hatékonyabbak, akkor miért kellene ezt a szerkezetet fenntartani?
A MOSZ véleményével kapcsolatban azt mondta a korábbi fideszes államtitkár: – A nagybirtok kizárólag bérmunkásokat alkalmaz, és csak ezekkel számol, amikor azt harsogja, hogy ő foglalkoztat. De a mezőgazdaságnak a sikeres európai családi gazdasági, szövetkezeti rendszerben az önfoglalkoztatás az alapja, melyet csak kiegészít a bérmunka.

Az 1200 hektár feletti területre járó támogatáselvonás a kormány szerint évi húszmilliárd forintot jelent, de – figyelmeztet Ángyán – ezt az összeget az uniós ajánlás ellenére nem a kicsik megemelt támogatására, hanem az állattartóknak szánja. – Itt a fő turpisság. Ma a faluban, a portákon már nem tartanak állatot. Az állomány nagy része (a baromfi 65, a sertés 75, a szarvasmarha közel 85 százaléka) a hatalmas nagybirtokok szakosított állattartó telepein van, amelyektől most elvonja a kormány a támogatást.

De amennyit elvon, annyit nagyrészt vissza is juttat. S egy most 1200 hektár fölötti nagybirtok úgy is megszüntethető, hogy egy családnak, érdekeltségnek több kisebb birtoka lesz; több cég, sok formális családi gazdaság alakul, a nagy telepeket és élelmiszeripari kapacitásokat meg nyilván közösen fogják majd üzemeltetni. Sőt, a társaság a saját részvényesétől, dolgozójától de még annak közvetlen családtagjától is bérelhet úgy földet az új földtörvény szerint, hogy az az 1200 hektáros plafon meghatározásába nem számít bele. Gyanítom tehát, hogy az „agrártámogatási reform” nagyrészt csak kommunikációs trükk, a népnek szóló „szájkarate”.


Agrártámogatás: Simicskáék megelőzték Csányiékat


Az erőviszonyok stabilak – állapítja meg a napokban nyilvánosságra került hatodik földjelentésében Ángyán József, miután összevetette a 2013-as agrártámogatási adatokat a 2011-es kifizetésekkel. Ugyanaz a hat nagy tőkeérdekeltség áll a rangsor élén, a változás „csak” annyi: Simicskáék megelőzték Csányiékat, az általuk felvett összegek pedig jelentősen növekedtek. Két év alatt a hatok 58 ezerről 103 ezer hektárra növelték támogatott területeiket; ennek jelentős részét teszik ki az államtól bérelt területek. Az összegzés: a gazdaságok felső tíz százaléka tette zsebre a támogatások 74(!) százalékét, a következő tíz százalék már csak a teljes támogatás tizedét kapta, a legalsó tized pedig csupán 0,3(!) százalékkal részesült.


Somogyban sem alakultak meg a helyi földbizottságok

Somogyban sem alakultak még meg a helyi földbizottságok – válaszolta lapunk kérdésére Gombos Sándor. A megyei agrárkamara elnöke hozzátette: a megalakulásukhoz szükséges törvényi feltételek még nem ismertek, egyelőre a kamara megyei elnöksége látja a földbizottságok feladatait.
– A kormány egyszerűen elszabotálta a földforgalmi törvény rendelkezését a helyi földbizottságok létrehozásáról – így látja Ángyán József. – Egy kormányzati sajtóközleményből tudható: ideiglenesen a nemzeti agrárgazdasági kamara területi szervei látják el a helyi földbizottsági  feladatokat. Azt pedig, hogy mi van ennek a hátterében, egy úgynevezett „salátatörvénybe” rejtették, a „liftek és mozgólépcsők hatósági engedélyezéséről” szóló rendelkezések után: ha az agárkamara jogosult valamilyen eljárásra, akkor az azt jelenti, hogy első fokon a megyei, másodfokon az országos kamara járhat el.

Magyarán:  akiket egy „választásnak” nevezett színjáték keretében – a gazdákat semmibe véve és megalázva – a „hazafias népfrontos” jellegű Magosz-listákról beerőltettek a megyei és országos kamarai vezetői pozíciókba, azok dönthetnek arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem. Mivel azonban a megyei elnökök felettese az országos alelnök, így akár egy személyben dönthet arról, hogy kié lehet egy adott település határának földje. Úgy érzem, a törvényalkotó dupla biztosítékot akart teremteni: ha az irányított földbérleti pályázatok révén sem kerülne többségbe az az érdekkör, amely a földvagyont a kezébe akarja kaparintani, akkor helyükbe léphet a „garantáltan megfelelő” összetételű kamarai bizottság...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!