2007.09.29. 15:00
Rejtélyes ételallergiák
Az étkezés kapcsán kialakuló nem kívánt hatásokat az orvostudomány adverz reakciónak nevezi. Ide tartoznak a rutin laboratóriumi módszerekkel ki nem mutatható késői ételallergiák is, melyek akár éveken át tartó, rendkívül változatos panaszokat okoznak az érintetteknek.
Gyakori, hogy a gyanú eredménytelen belgyógyászati kivizsgálást követően allergológiai szakrendelésen merül fel, vagy a több szakrendelést végigjárt beteg elkeseredésében ideggyógyászt keres fel fáradékonyság, alvászavar, fejfájás miatt. Utóbbi esetben az egyébként nem kifejezett haspuffadásról, székeléssel kapcsolatos problémákról általában nem is esik szó.
Ezek a rejtélyes ételallergiák feltehetően a kórossá vált emésztéssel, felborult bélflórával összefüggésben alakulnak ki második betegségként. A nem megfelelő emésztési viszonyok segítik elő az egyébként normálisan lebomló, allergiáért felelős fehérjék tápcsatornában történő túlélését és felszívódását, végső soron valódi ételallergia kialakulását. Ezekre a kései típusú ételallergiákra jellemző a tünetek sokszínűsége mellett – fejfájás, hasi és izületi panaszok, kóros széklet, ingerlékenység –, hogy a panaszok időszakosan vagy tartósan fennállnak, és nevüknek megfelelően nem közvetlenül evés után jelentkeznek, ahogy azt a klasszikus ételallergiáknál tapasztaljuk.
Az ok felderítéséhez szükséges speciális, ételcsoportokat vizsgáló vérteszt ma már rendelkezésre áll, sőt szűrésre is használható. Kezelését a bélflóra normalizálása, újraépítése jelenti a kihagyásos diéta mellett. Megfoghatatlan, korábban vizsgált, de tisztázatlan panaszok esetén érdemes tehát allergológus szakorvos segítségét és szűrővizsgálatot kérni, hiszen az ok tisztázása utáni célzott kezeléssel teljes panaszmentesség érhető el.
HA KÉRDÉSE VAN AZ ALLERGIADOKTORHOZ, KÜLDJÖN E-MAIL-T AZ [email protected] CÍMRE!