Videó a visszaélésről

2019.02.05. 06:00

Liptai Dóri kitalált, mégis valóságos története

Ami vele történik, sokakkal megesett már a valóságban. Gondoljuk meg, milyen személyes tartalmakat, kire bízunk rá.

A jellegzetes netes visszaélésről készített képernyőfilmet a Budapesti Corvinus Egyetem öt kommunikáció- és médiatudomány alapszakos diákja. A videót az NMHH az alkotók hozzájárulásával minikampányban népszerűsíti a Youtube-on.

A közel háromperces kisfilm pergő cselekménye mindvégig a főszereplő telefonjának képernyőjén zajlik, és azt mutatja be, hogy egy szakítás után miként él vissza a sértett immáron volt barátja néhány intim felvétellel. Érdemes megnézni:

A biztonságosabb internet napján, február 5-én újabb médiahatósági kampány indul a jogtalan tartalom-közzététel ellen.

Tavaly naponta átlagosan két bejelentés érkezett internetes jogsérelem miatt a jogsegélyszolgálathoz,

az Internet Hotline-hoz (IH), leggyakrabban adathalászat és hozzájárulás nélkül megosztott tartalmak miatt.

A 731 bejelentés közel 15 százaléka a közösségi médiában vagy chatszolgáltatáson keresztül elért tartalom problémáira hívta fel a figyelmet. Leggyakrabban a Facebook, az Instagram, a Viber, a WhatsApp és a Facebook Messengere adott felületet a bejelentett sérelemnek, az esetek közel 5 százaléka a YouTube-on elérhető tartalommal foglalkozott. A bejelentések ötöde hivatkozott e-mailben érkezett jogsértésre.

Kellemetlen vagy fájdalmasan érintő tartalmak

A hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom mindig a jogsegélyszolgálathoz leggyakrabban érkező problémák egyike volt. 2018-ban is ez adta a bejelentések 17 százalékát.

Ilyenkor a sérelmet általában a közösségi médiában, videomegosztón megjelent fénykép vagy videó okozza, amelynek közzétételéhez az érintett – ábrázolt vagy idézett személy – nem járult hozzá. A sérelem a megosztott tartalom érzékenységétől függően érinti kellemetlenül vagy éppen nagyon fájdalmasan az elszenvedőt.

Egyre több a hamis számlaértesítő, adategyeztető levél

2018-ban kiemelkedően sok adathalász-kísérlettel találkoztak a szolgálat szakemberei – ez a bejelentések negyedét tette ki -, az ide tartozó esetek tavaly váltak a leggyakoribbá az IH kilenc kategóriája közül.

A legjellemzőbbek a nagy szolgáltatók nevében kiküldött hamis számlaértesítők és adategyeztető e-mailek voltak. Az adathalászat műfaja sokat változott az elmúlt években is, megjelentek az egyénre szabott adathalász-kísérletek, amikor a kiberbűnözők már nem tömegesen küldik szét üzeneteiket, hanem egy-egy tudatosan kiválasztott célszemély ellen indítanak támadást, vélt online viselkedése alapján fenyegetik, igyekeznek anyagilag vagy adatlopással zsarolni.

Nő a pedofíliára utaló bejelentések száma

Tavaly 95 pedofil tartalmat vizsgáltak meg a jogsegélyszolgálatnál, kétszer annyit, mint 2017-ben. Az INHOPE-tól, a hotline-ok nemzetközi hálózatából érkezett pedofil tartalmú bejelentések száma is több mint két és félszeresére – negyvenre – nőtt.

Ezekben az esetekben külföldi hotline-ok olyan tartalmakról értesítették a magyar szolgálatot, amelyeket náluk jelentettek be, de magyar szervereken találhatók. A hazai jog alapján is gyermekpornográfiának minősülő esetekben az IH a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársaival karöltve dolgozott a tartalmak eltávolításán.

Jelentősen nőtt azoknak az eseteknek a száma is, amikor az IH fordult az INHOPE hálózatához a Magyarországon bejelentett, de külföldi szerveren tárolt tartalmak miatt (62 eset a 2017-es 9-hez képest).

Számítógépről, mobilról egyaránt lehet bejelentést tenni

A 2011 óta működő Internet Hotline az NMHH jogsegélyszolgálata, amely internetes jogsérelmek megoldásában segít a bejelentőknek kilenc kategóriában.

Ezek: adathalászat, zaklatás, hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, drogfogyasztásra, terrorizmusra buzdító, rasszista, erőszakos vagy pedofil tartalom és egyéb, a kiskorúakra veszélyes tartalom. Az ügyintézés nem hatósági eljárás, az IH levélben kéri fel a jogsértő tartalmak eltávolítására a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatókat.

A hotline 2011 óta több mint négyezer-ötszáz bejelentés ügyében járt el. A szolgálat weboldala 2017-ben megújult, felületén mobileszközről is könnyen lehet bejelentést tenni.

Az Internet Hotline nem gyűjt adatokat a bejelentőiről, bárki kérhet segítséget akár névtelenül is.

Borítókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik