2018.05.30. 09:58
122 vemhes csukabálnát mészároltak le a japán „tudósok”
A természetvédők az iszonyatos bálnavadászprogram leállítását követelik, a japánok azonban azt állítják, mindez tudományos célokat szolgál.
(FILES) This undated handout picture released from the Institute of Cetacean Research on November 18, 2014 shows a minke whale on the deck of a whaling ship for research in the Antarctic Ocean. Japan will dispatch a "research" whaling mission to the Antarctic Ocean on December 1, 2015, the government said, defying international criticism and despite a UN legal decision that such activity disguises commercial hunts. AFP PHOTO / FILES / THE INSTITUTE OF CETACEAN RESEARCH ---EDITORS NOTE------RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / THE INSTITUTE OF CETACEAN RESEARCH" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / AFP / THE INSTITUTE OF CETACEAN RESEAR / Institute of Cetacean Research / AFP PHOTO / FILES / Institute of Cetacean Research
Egy új jelentés szerint több mint 120 vemhes csukabálát öltek meg Japánban a Dél-óceánon tavaly nyáron végzett „kutatás” során – írja a The Guardian.
A vitatott 12 hetes expedíció során fogott 333 csukabálnából 181 nőstény volt, köztük 53 még nem ivarérett. Az adatok szerint az elejtett 128 ivarérett bálnatehén közül 122 volt vemhes.
A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottsághoz benyújtott jelentésben természetvédők annak az újabb bizonyítékát látják annak, hogy az állítólagosan tudományos indíttatásból folytatott „borzalmas” bálnavadászat valójában kereskedelmi célokat szolgál.
„A 122 terhes állat meggyilkolása sokkoló statisztika, és szomorú tanújele a japán bálnavadászat kegyetlenségének” – nyilatkozta egy közleményben Alexia Wellbelove, a Humane Society International vezető programmenedzsere.
A csukabálna
A sziláscetek alrendjébe és a barázdásbálna-félék családjába tartozó faj. A csukabálna a második legkisebb sziláscet. A kifejlett példányok testhossza 6,7-10,7 méter közötti, testtömegük 6-13 tonna. A hímek és a nőstények nagyjából azonos méretűek. A csukabálnát a többi bálnától a mellső uszonyán levő fehér sáv alapján lehet legkönnyebben megkülönböztetni. Becslések szerint 20–30 km/órával képes úszni, és 30-50, legfeljebb 60 évig él. A csukabálnák többnyire egyesével vagy néhány fős csapatokban járnak. Szívesen játszanak a hajók körül, ezért a bálna-megfigyelő turizmus kedvelt célpontjai. Japán, Norvégia és Izland, bár korlátozottan, de még mindig folytatja a csukabálnák vadászatát, „tudományos célból”.
„Ha egyáltalán kell még további igazolás arra, hogy a japán bálnavadászat mennyire szörnyű és fölösleges, itt van még az a tény is, hogy felmérések igazolják, hogy a tudományos igények kielégítéséhez nem szükséges elejteni, elpusztítani az állatokat.”
2014-ben a nemzetközi bíróság ideiglenesen betiltotta a bálnavadászatot a területen, mert megállapították, hogy a Jarpa II néven ismert japán program nem tudományos célokat szolgál. Japán azonban két évvel később újrafogalmazott bálnavadászati kerettervet készített, mely magában foglalta az elejtési kvóta harmadával való csökkentését, és annak alapján folytatta a bálnavadászatot.
A jelentést a japán halászati minisztériumhoz tartozó Bálnakutató Intézet készítette a Kyodo Senpaku halászati feldolgozó cég és Tokiói Egyetem munkatársaival közösen.
„Egy vagy két csukabálnát ejtettünk el minden megfigyelt rajból, véletlenszerűen. A vadászat során szigonypuskát és gránátokat használtunk” – írják. „A mintavételezett bálnákat azonnal a kutatási területre szállítottuk, ahol biológiai méréseket végeztünk rajtuk.”
A jelentés szerint 11 megcélzott bálnának sikerült elmenekülnie, mert olyan területre úsztak, ahol a tengeri jég sűrűsége magas volt.
Wellbelove felszólította Ausztráliát és más bálnavadászat-ellenes országokat, hogy „a lehető legerősebb felszólítást kell küldeniük Japánnak, hogy végleg beszüntesse halálos bálnavadászati programjait”.
Borítókép: elejtett csukabálna egy japán bálnavadász hajón.
Forrás: AFP/Institute of Cetacean Research
