Dinólelet

2018.05.12. 09:00

Vérszomjas szárnyas hüllők uralkodtak Erdélyben

Nagyon úgy fest, hogy néhány millió éve még óriási ragadozó madarak lepték el a térséget.

Az IFLScience adja hírül, hogy a késő kréta korban, úgy 100-66 millió évvel ezelőtt, röviddel a dinoszauruszok és más élőlények tömeges kipusztulása előtt egy Haţeg-sziget néven ismert földdarab feküdt a Tethys-tengeren, legalább 200 km-re attól a szárazföld-óriástól, amiből a későbbi Közép-Európa, a Balkán, az Ibériai-félsziget, az Adriai-tenger és a Földközi-tenger térsége is formálódott. Ezen a szigeten, mely leginkább a mai Erdély területét fedi, igen különös állatfajok – köztük törpe dinoszauruszok, óriásgyíkok, furcsa emlőskezdemények és pteroszauruszok (vagyis szárnyas őshüllők) nemzetségei – alakultak ki.

Vremir Mátyás, az Erdélyi Múzeum Egyesület paleontológusa és kollégái egy olyan állkapocscsontot vizsgálatát végezték a közelmúltban, melyet harminc éve őriz egy magyar múzeum. Egy eddig ismeretlen, minden bizonnyal repülésképtelen, óriás méretű pteroszaurusz-faj is élhetett a szigeten – legalábbis erre a következtetésre jutott az ötfős kutatócsapat. Vremir Mátyás azt nyilatkozta a National Geographic-nak:

„Noha nem ez volt a legnagyobb pteroszaurusz, mi még nem találtunk ennél nagyobb alsó állkapcsot. A rekonstruált testrész hossza 110-130 centi – ez alapján egy kivételesen nagytestű állatról lehet szó, becslésünk szerint 8-9 méteres szárnyfesztávolsággal.”

A teremtmény a harmadik ilyen nagy pteroszaurusz, amelyet ezidáig fölfedeztek a térségben, így mostanra Erdély büszkélkedhet az óriási repülő hüllők legnagyobb koncentrációjával – olvasható a National Geographic cikkében.

Vremir Mátyás szerint az állat csúcsragadozó lehetett, amely irdatlan erejű állkapcsával végzett a nagyobb halakkal, a kisebb hüllőkkel, sőt, akár feltörte vele a teknősök páncélját és a nagyobb dinoszaurusz-tojásokat is. A paleontológus azt is mondta, hogy ahogy a Madagaszkárról ismert repülésképtelen fajok, például az „elefántmadár” evolúciójában is történt, a sziget életkörülményeihez igazodva valószínűleg a pteroszauruszok is azért veszíthették el repülési képességeiket, mert a sziget életkörülményeihez igazodva inkább erejük és testméretük növekedett az idők során.

„A szigetek mindig számos furcsaságnak adtak otthont. A Haţegen is létezett egy rakás furcsa dinoszauruszfaj, ugyanakkor hiányoztak róla az igazán nagy húsevők, így a pteroszauruszok tulajdonképpen t-rex-pótlékoknak számítottak” – mondta Dave Hone, egy a kutatásban nem résztvevő, londoni paleontológus a NatGeo-nak.

Borítókép: Illusztráció. Forrás: Wikimedia / HombreDHojalata / CC BY-SA 3.0

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!