Ki hogy fogja a tollat

2018.06.11. 13:47

Már tudjuk, min múlik a balkezesség, és nem az agyféltekéken!

Az pedig, hogy a többségünk jobbkezes, azzal függ össze, hogy társas lények vagyunk - legalábbis egy új kutatás szerint.

Egy tavaly közzétett tanulmány szerint a jobb- vagy balkezességnek semmi köze az agyunkhoz – helyette az számít, milyen a gének aktivitása a gerincvelőben, amíg a magzat az anyaméhben tartózkodik – olvasható az IFL Science oldalán.

A balkezes embereknek a történelem során nem volt mindig könnyű sorsa. Volt idő, amikor gonosznak, „baljósnak” vagy akár boszorkánynak is nevezték őket annak ellenére, hogy a népesség mintegy 10%-a balkezes. Az elmúlt évtizedekben több elmélet merült fel arra vonatkozóan, hogy miért lesz valaki balkezes, ideértve azt az elavult(nak tűnő) elképzelést, hogy ennek az anya terhesség alatti stressz-szintjéhez van köze.

Az 1980-as évek óta tudjuk, hogy az oldaldominancia már a születésünk előtt eldől – az ultrahangos szűrések alapján nagyjából a terhesség nyolcadik hetéig. Már a 13. héten látható, hogy a méhben a babák hajlamosabbak a bal vagy a jobb kezük hüvelykujját szopni.

Korábban azt feltételezték, hogy a bal és jobb agyféltekék genetikai különbségei határozzák meg, hogy valaki bal vagy jobbkezes lesz. Ám egy tavaly publikált, az eLife folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a válasz a gerincvelőben keresendő.

Fotó: Alejandro Escamilla / Wikimedia

Sebastian Ocklenburg, Judit Schmitz és Onur Gunturkun, a németországi Ruhr University Bochum tudósai, illetve Hollandiából és Dél-Afrikából származó kollégáik kutatásai szerint a gerincvelőben megfigyelhető génaktivitás az anyaméhben aszimmetrikus, és ez az, ami az ember oldaldominanciáját okozza.

Az kéz- és karmozdulatok az agyból indulnak: a motoros kéregnek nevezett terület jelzést küld a gerincvelőnek, amely az információt egy mozgásra fordítja. A kutatók azt találták, hogy amíg a magzat az anyaméhben növekszik, körülbelül 15 hétig a motoros kéreg és a gerincvelő még nincs is összeköttetésben, ugyanakkor a jobb- vagy balkezesség kérdése már el is dőlt. Más szavakkal élve, a magzat már elindítja a mozdulatokat és „kiválaszthatja kedvenc kezét” azelőtt, hogy az agya elkezdené kontrollálni a testet.

Az okok felderítésére a kutatók a gerincvelő génexpresszióját kezdték vizsgálni a terhesség nyolcadik és tizenkettedik hete között. Jelentős különbségeket fedeztek fel bal és jobb oldalon a gerincvelő azon szegmensei között, amelyek a karok és a lábak mozgását szabályozzák. Arra jutottak, hogy a gerincvelő ezen aszimmetrikus jellegének epigenetikai okai vannak, és hogy a szervezetet a génexpresszió változásai, nem pedig maguk a gének befolyásolják. Ezeket a változásokat pedig gyakran a környezeti behatások okozzák, amik befolyásolhatják a baba növekedését. A génexpressziós különbségek tehát eltérően befolyásolhatják a gerincvelő jobb és bal oldali részeit, ami jobb és balkezes emberkéket eredményez.

De miért sokkal ritkább a balkezesség? A tudósok régóta igyekeznek választ találni erre a kérdésre.

2012-ben a Northwestern Egyetem kutatói kifejlesztettek egy matematikai modellt annak kimutatására, hogy a balkezes emberek népességen belüli aránya az emberi evolúció következménye – még konkrétabban: az együttműködés és a versengés egyensúlyából fakad. Egyszerűbben fogalmazva azt gondolják, hogy bár a jobb- vagy balkezesség alapja genetikai, létezhet egy társadalmi tényező is, amely megmagyarázza, miért ilyen magas az arány.

Niccoló Paganini, „az ördög hegedűse” is balkezes volt, ám hangszerén nem fordítva zenélt. Forrás: Youtube

„Minél szociálisabb egy állat (és a szociális társadalmakban fontos képesség az együttműködés), annál magasabb arányban jellemző rájuk az egyik oldal dominanciája” – mondta Daniel Abrams, a McCormick School of Engineering professzora, aki részt vett a modell kidolgozásában.

„A hatékony társadalom legfontosabb tényezője a magas szintű együttműködés” – tette hozzá. „Az emberiségnél ez jobbkezes többséget eredményezett.”

Más szavakkal: előfordulhat, hogy az evolúció során valamiért a jobbkezességet részesítjük előnyben, így azokat, akik eltértek ettől, szintén a jobb kezük használatára kondicionáltuk annak ellenére, hogy genetikai hajlamaik szerint a másik kezük volna a domináns.

Judith Schmitz, az új tanulmány egyik szerzője elmondta a Business Insidernek, hogy az ikertanulmányok szerint a genetika hozzájárulása az oldaldominanciához hozzávetőlegesen 25% -os.

Borítókép: illusztráció.

Forrás: Wikimedia/Drewshotz/andrew stephen/CC BY-SA 4.0

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!