Csinghaj-tibeti-fennsík

2018.12.01. 18:33

Több mint 20 ezer évvel korábbra tehető az első emberek megjelenése

A felfedezés hatvanévnyi munka betetőzése.

Scene of hunter in prehistoric times carrying a dead boar on his shoulders. Image taken from the filming of 'Paris la ville a remonter le temps' written by Carlo de Boutiny and Alain Zenou, directed by Xavier Lefebvre, a Gedeon Programmes production. Picture by Manuel Cohen

Forrás: AFP

Fotó: Manuel Cohen

Az eddig véltnél több mint 20 ezer évvel korábbra tehető az első emberek megjelenése a Csinghaj-tibeti-fennsíkon egy új kutatás eredményei szerint.

Az ember ősei először mintegy 30-40 ezer éve vetették meg lábukat a fennsíkon – állapították meg a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) tudósai.

A Csand Hsziao-ling és Kang Hszing, az akadémia munkatársai által vezetett kutatás Nvia Devu, a világ legrégebbi és legmagasabban fekvő kőkorszaki régészeti helyszínének vizsgálatán alapult – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A régészeti helyszín felfedezése hatalmas áttörés a Csinghaj-tibeti-fennsík emberek általi birtokbavételének és fejlődésének megértésében, valamint a történelem előtti emberek vándorlásának és változásainak megértésében.

A felfedezés hatvanévnyi munka betetőzése, amelynek során a szakértők az emberi jelenlét legkorábbi bizonyítékát keresték.

A nagy tengerszint feletti magasság, a légköri hypoxia, vagyis oxigénhiányos állapot, az egész évben jellemző alacsony hőmérséklet és a kis mennyiségű csapadék különösen sok kihívást kínáló környezetté teszi a fennsíkot az ember számára. Régészeti bizonyítékok szerint ez volt a Homo sapiens által utolsóként meghódított területek egyike.

Ma a Csinghaj-tibeti-fennsík a bolygó harmadik legritkábban lakott régiója.

A Nwya Devu őskőkorszaki helyszín bizonyítja, hogy az ember ősei 30-40 ezer éve vetették meg lábukat a csaknem 5000 méterrel a tengerszint felett lévő fennsíkon. Ez a Tibetben felfedezett első őskőkori helyszín, ahol olyan érintetlen kőzetrétegek találhatók, amelyek alapján meghatározható a helyszín kora. Emellett kőeszközöket és eltemetett emberi maradványokat is rejt.

A Nwya Devuból származó történelem előtti kulturális leletek fontos régészeti bizonyítékai a korai, anatómiailag és viselkedési szempontból modern ember túlélési stratégiáinak. Hozzájárulhatnak a kelet és nyugat közötti paleolitikum kori kölcsönhatások és cserék elemzéséhez is.

A tudósok eredményeiket a Science tudományos lapban mutatták be.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!