könyvről könyvre

2019.03.21. 18:06

Mi számít értékesnek egy magyar antikváriumban?

Trianon és az oroszok együtt nem pusztítottak annyit, mint a kommunisták – véli a budapesti Központi Antikvárium vezetője.

Balázs D. Attila

Fontos különbséget tenni antikvár és használt könyv között. A miértekről, az igazi ritkaságokról, a kommunizmus pusztításairól és a könyvaukciók nagy meglepetéseiről Bálinger Bélával, a budapesti Központi Antikvárium boltvezetőjével a Vasárnap reggel készített érdekes beszélgetést.

Érték

Meglehetősen képlékeny dolog, hogy mikortól számít antikvárnak egy könyv, és mi különbözteti meg egy „mezei” használt kiadványtól. Bálinger Béla, aki már több mint harminc éve benne van az antikváriusi szakmában elmondta, hogy

elsődlegesen nem a régiség számít, hanem az, ha becsülete van az adott könyvnek.

Így egy dedikált Weöres Sándor kötet akkor is antikvárnak számít, ha 1980-ban jelent meg.

Hogy mi az ismérve egy antikvár kötetnek, azt sok tekintetben maga az antikvárium – és a felvevőpiac – dönti el. Attól is antikvár rangra emelkedhet valami, ha aláírja a szerző, kiváltképp ha ezt egy híres író teszi, illetve ha első kiadásról van szó.

A Szabó Magda által dedikált könyvek a szemünk láttára minősültek át antikvár kiadvánnyá az utóbbi időkben

– mondta Bálinger.

Megesett, hogy százezer forint fölött ment el egy ilyen mű, ami nem meglepő, mert az írónőt életében is szerették, jól írt, és volt olyan népszerű, hogy dedikált művei árban ilyen hamar nagyot ugorjanak. Persze az egyes kortársakat övező „sznobéria” is felnyomhatja az árakat, de az már más lapra tartozik.

Sokszor fontosabb az ajánlás címzettje: ha nagy ember nagy embernek dedikál, az hatványozottan növeli a kötet értékét. Márai Sándor például rengeteget dedikált, de a Központi Antikvárium 150. árverésén szerepelni fog egy olyan könyve, amit Szerb Antalnak ajánlott, és ami így már 800 ezerről indul. Máraival szemben Wass Albernek – akit a kommunisták szintén indexre tettek – nincs ekkora kultusza antikvár fronton.

Ez oda vezethető vissza, hogy Wasst igazságtalanul megbélyegezték.

Végeredményben persze megállapítható, hogy nagyobb ára a ritkaságoknak van. Az emberek viszont általában nem tudják megállapítani, hogy mi számít értékesnek, ezért érdemes antikváriushoz fordulni. Lehet egy kézirat, egy apró füzet is különösen értékes, amiről az illető nem is gondolná, hogy sokat ér.

A plakátokra is oda kell figyelni.

Ezek értékét a kor és az állag is befolyásolja. A grafikailag érdekes, extrém falragaszok az izgalmasak. A korai kommunista plakátok például különösen keresettek nyugaton.

Bálinger Béla elmondta, hogy egy magyar antikvárium többet vásárol külföldről, mint egy külföldi tőlük.

Ennek a legnagyobb oka maga Trianon

– hangsúlyozta. A magyar könyvállomány jelentős része 1920 után ugyanis egyszeriben a határokon túlra került, hiszen leginkább az erdélyi polgárság és a felvidéki nemesség gyűjtött könyvet, kevésbé az alföldi cívisek.

Majd jött a front, s még a körmendi levéltárat is elpusztították a szovjetek. Ezt a tékát gyakorlatilag latrinának használták, aminek

áldozatául estek a becses nyomtatványok, és egyes Árpád-kori iratok is.

Viszont Trianon és az oroszok együtt nem pusztítottak annyit mit a kommunisták – hangsúlyozta Bálinger Béla. A második világháború utáni tudatos könyvégetések is az ő lelkükön száradnak, a határon túl pedig az is közrejátszott a pusztításban, hogy eleve magyar könyvekről volt szó. Ez felbecsülhetetlen károkozás volt, ráadásul

amit nem égettek el, azt penészes raktárakba dobták, hogy megegye őket a nedvesség.

Nem egyszer megesett, hogy a párttitkár vezetésével kimentek egy kúriához, majd máglyát raktak az épületben talált könyvekből. Úgy gondolták, ha már nem csípték el az elmenekült földesurat, legalább a tárgyain álljanak bosszút. Annyi eszük sem volt, hogy legalább pénzzé tegyék a könyveket.

Csak Kádárék jöttek rá az 1980-as évek elején, hogy

a szervezett csempészet egy jól jövedelmező üzletág.

Létrehozták a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatot, ami az antikvár könyveket is érintette. Ennek következtében a külföldi kereskedők fillérekért megvették a kódexeket és az ősnyomtatványokat. Kemény valuta került a pártkasszába, de irdatlan mennyiségű értékes könyv került ki így az országból. Így csonkították meg országunk hatalmas értékes könyvállományát, aminek a hatása ma is érezhető.

Amikor manapság egy érdekes könyv látótérbe kerül, Bálinger általában az árverést ajánlja az eladónak. Kedvenc története az, amikor két hölgy az utcáról betért eladni Bolyai Farkas 1832-ből származó Tentamenjét. Néhány százezerről indították volna aukción a könyvet, mire kiderült, hogy abba bele van fűzve fiának, Bolyai Jánosnak a mindössze 27 oldalas Appendix című korszakos műve, a világ egyik legfontosabb tudománytörténeti munkája. A kikiáltási ár így nyomban megnőtt, és végül

24 millió forintért kelt el az amúgy csonkának számító kötet.

Az antikvárium jubileumi árverésén lesz több igazi irodalmi csemege is, amiből kiemelkedik József Attila első, kis példányszámban megjelent könyve, A szépség koldusa, amit még makói gimnazistaként írt. A könyvecskébe irodalomtanára írt pár sort egy ismerősének azzal a címszóval, hogy még

hallani fog erről a diákjáról.

Ráadásul a nyomda lefelejtett egy sort az egyik vers végéről, amit a könyvecskében maga a fiatal költő pótolt ki a saját kezével.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!