2019.08.12. 23:04
Különleges kincsekre bukkantak Pompejinél
A „boszorkány kincsére”, több tucat szerencsehozónak vélt tárgyra bukkantak az ókori Pompeji romvárosának feltárás alatt álló, úgynevezett V. régiójának Casa del Giardino nevű házában.
Forrás: MTI/EPA/ANSA
Fotó: Cesare Abbate
Egyebek mellett borostyán, fényes kristályok, ametiszt, finom fajanszok, csontgombok és Keletről származó skarabeuszok kerültek elő a fából és fémből készült kincsesládából.
Az ékkövek mellett szerencsehozónak vélt tárgyak, babák, csengettyűk, falloszok, ökölbe zárt kezek és egy kicsiny koponya is rejtőzött a ládában.
„Tucatnyi kabala, melyeknek balszerencsét távol tartó erőt tulajdonítottak” – magyarázta az ANSA olasz hírügynökségnek Massimo Osanna, a pompeji régészeti park igazgatója hétfőn.
A kincsesláda és tartalma a ház űrnőjének tulajdonában is állhatott volna, de a régészek szerint nem feltétlenül, ugyanis a dobozt az úrnő hálószobájától és a ház átriumától, vagyis belső udvarától is távolabb eső, kiszolgáló helyiségben tárták fel.
Az átriumban tíz ember, egy egész család csontvázára bukkantak, a Vezúv kitörése elől menekülve érte őket a halál.
Hiányoznak a ládikóból az arany ékszerek, amelyek népszerűek voltak a városban, minden nő szívesen viselte őket, tehát egy fiatal, átlagos jólétben élő asszony ékszeres dobozában is ott volt a helyük.
A ládikóban talált nyakláncok azonban más szerepet játszhattak.
„Olyan ékszerekről lehet szó, amelyeket rituálékon viseltek, nem az eleganciával függtek össze. Értékesek voltak, de másképp, mint az ékszerek” – mutatott rá Osanna.
A varázserejűnek hitt kicsiny tárgyakból álló kollekció olyan emberé, talán egy rabszolganőé lehetett, akinek különleges gyógyító tudást, a túlvilágiakkal való speciális kapcsolatot tulajdonítottak.
Így kaphatna értelmet ez a furcsa tárgyakból álló leletegyüttes, amelynek darabjai az ókori római kultúrában a termékenységgel, a csábítással, a szülés vagy a házasság kedvező alakulásával függtek össze.
A régészek egyelőre feltételezik mindezt, a Casa del Giardinóban talált ládikó tartalmának kutatása csak nemrég kezdődött.
Ebben a házban fedezték fel a szénfeliratot, amelynek keltezése „a november előtti 16. nap”, a jelenlegi naptár szerint október 17. A Vezúv kitörésekor a felirat egyhetes lehetett, amiből arra lehet következtetni, hogy Pompeji pusztulásának dátuma az eddig hitt augusztus 24. helyett valójában október 24.
A kicsiny tárgyakat már sikerült megtisztítani és restaurálni, most kezdődhet minden egyes darab vizsgálata.
A Grande Progetto Pompei nevű kutatócsoport a család összetételét igyekszik kideríteni, hogy teljes történetüket feltárhassa.
Borítókép: Szerencsehozónak vélt tárgyak a pompeji ókori romvárosban 2019. augusztus 12-én