különös felfedezés

2019.04.11. 16:00

Nedves területeket találtak a Marson

Ahol víz volt, ott élet is lehetett.

Illustration of the Valles Marineris canyon system, Mars, being surveyed by a pair of astronauts. The Valles Marineris is over 4000 kilometres (km) long, up to 200 km wide and up to 7 km deep, dwarfing the Grand Canyon of Arizona, USA. The canyons are found on the southeastern edge of the Tharsis Bulge and were originally created by faulting during the formation of Tharsis. The canyons have been further worn down by water and wind erosion. Finally, slumping has helped widen the canyon so that the bottom is visible from space.

Forrás: AFP

Fotó: Science Photo Library

A Mars sarkvidékeinél és egyenlítőjénél nedves területeket fedezett fel a bolygó felszínének vízjéglerakódásait összegző térkép elkészítésekor az ExoMars TGO (Trace Gas Orbiter) szonda – közölték kutatók az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi közgyűlésén. A szonda emellett adatokat küldött a porviharról is, valamint meglepő módon nem talált metánt a légkörben.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2016 márciusában orosz rakétán küldte fel a Marsra az ExoMars szondát, melynek FREND nevű műszere a vörös bolygó kérgében egy méteres mélységig képes észlelni a vízjég-lerakódásokat.

Eddig nem tudták, merre keressék

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Odyssey missziója révén 2002 óta ismert, hogy egykor folyékony víz volt a Marson és továbbra is létezik ott vízjég vagy ásványok formájában – fejtette ki Igor Mitrofanov, az orosz tudományos akadémia kutatója. Az eddigi műszerek azonban nem voltak képesek felismerni, hol találhatók ilyen vízlerakódások.

Ahol víz volt, ott élet is lehetett.

A szonda egyelőre vázlatos, de folyamatosan javuló térképén bejelölt egy vízben gazdag, állandóan fagyott felszínű területet a sarkvidéken – mondták a kutatók. Emellett nedves anyagot jelzett az egyenlítői régióban is. Ezeken a területeken, például marsi völgyekben valószínűleg manapság is állandó a fagy. Az is lehetséges, hogy valamikor ott voltak a sarkvidékek – vélte Mitrofanov.

A porvihar felmelegíti a levegőt

Csupán néhány hónappal azután, hogy 2018 áprilisában megkezdte tudományos munkáját a Mars körül keringő szonda, heves porvihar alakult ki, amely többek között a NASA Opportunity nevű robotját is elérhetetlenné tette.

Az ESA műholdja azonban a vihart biztonságos magasságból figyelte és vizsgálta – mondta Ann Carine Vandaele, a belga királyi űrkutató intézet munkatársa. A vihar több mint 40 kilométer magasságba jutott, miközben a szonda 400 kilométerre keringett a Mars felszínétől.

A vihar során jól láthatóan felhevült a Mars légköre.

A kutatók feltételezése szerint a felverődött por napenergiát vett fel és leadta a környező gáznak. A felmelegedéssel magasabb rétegekbe is felkerült a víz, míg normál esetben a jégfelhő-formálódás ebben megakadályozta volna.

Minden korábbi feltételezés ellenére a szonda kifinomult mérőműszerei sem fedeztek fel metánt a Mars légkörében – mondta Oleg Korablev, az orosz akadémia tudósa. „Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy egy eddig ismeretlen folyamat a gázt nagyon gyorsan eltávolította az alsó légkörből” – fejtette ki a szakértő. Ebben szerepet játszhatott a napsugárzás, az elektrokémiai reakciók révén bekövetkező lebomlás és a formaldehiddé vagy szén-dioxiddá válás is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!