Életmód

2010.09.01. 11:56

Igaz történet: Házasságból szerelem?

Próbáltam lassan lélegezni, és felidézni az elmúlt estét. Szép lassan bekúszott az emlékeimbe, hogy előző este megházasodtam… Meg hogy illuminált állapotban eljutottam a csajokkal és egy sráccal a koncertre. (A férjemmel? Nem emlékeztem pontosan.) De mi történt ott? És utána? És miért zöld a sátor?

NANA.HU

Micsoda hülyeség, gondoltam, de a lányok által belém erőltetett alkohol kezdte megtenni a hatását. Ott álltam én, a vidéki lány az Óbudai-szigeten, a híres-neves fesztiválon, amit én még sosem láttam, és ahol igazán nem is éreztem jól magam, és éppen arra készültem, hogy házasságot kötök egy vadidegen, copfos pasival, aki leginkább a motorjáról hablatyolt hosszasan. Még a nevét sem tudtam.



A csajok röhögtek, én mosolyogtam, de fogalmam sem volt, lesz-e ennek bármiféle következménye, hogy én most ezzel a vadidegen, motoros medvével házasságot kötök egy sátorban. Lesz-e papír, el kell-e válni, vagy mi lesz? Egyáltalán, hogy hívják ezt az embert?
– Én György nevű pasit nem akarok férjnek – súgtam a csajoknak. A medveméretű, szakállas motoros velük nevetett, és közölte, hogy Mártonnak hívják, de nevezhetem Marcinak.



Hát így kezdődött. Horváth Mártonné született Kis Mariann házasságot kötött 2005 augusztusában, az Óbudai-szigeten, egy sátorban, félrészeg állapotban. (Mármint Kis Mariann, azaz én voltam félrészeg állapotban, a többiek még nem.)
– És aztán ki vagy te, feleség? – kérdezte a gyors szertartás után, egy sör mellett újdonsült „uram”, mikre a csajok még nagyobb vihogásba kezdtek.

Persze ők már évek óta a fővárosban élnek, és megesett rajtam a szívük, amikor mondtam nekik, hogy a kisvárosunkban lassan én vagyok az „ügyeletes szingli”, és egyre ferdébben néznek rám, amióta két évvel ezelőtt szakítottam Janival. Harminchárom évesen vénlánynak éreztem magam, annak ellenére, hogy számos gyerekkori barátnőm – jelesül: akik kicipeltek a Szigetre – ugyanúgy nem volt még férjnél, sőt kettő hozzám hasonlóan egyedülálló volt. De Budapest más, ott nem nézik ferde szemmel ezeket a magányos nőket, nem írják le őket, nem gondolják, hogy vénlányok, akiknek már csak szépen meg kell savanyodniuk.

Viszlát szingliség!

Ezért is töltött el némi örömmel, hogy immár rendelkezem egy férjjel, akit becézhetek Marcinak is, akinek van egy motorja, szép dús szakálla, és kevésbé dús, ám hosszú és copfba fogott haja. Ha nem is a legszebb férfi, de a férjem – gondoltam, és éreztem, hogy a sör hatására egyre szebb árnyalatú rózsaszín köd kezd rám ereszkedni. Próbáltam visszafogni a vigyorgást, mert az ember ugye komoly arcot vág a házasságkötése utáni percekben, de nem tudtam uralkodni a vonásaimon.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!