Életmód

2010.10.19. 09:53

Dilemma: Lehet, hogy egy impotenssel járok?

Megismertem egy férfit, találkozgatni kezdtünk, nagyon jól szórakozunk együtt. Vele tényleg lehet miről beszélgetni, kedves, megbízhatónak tűnik, de valami, mintha mégse stimmelne vele.

NANA.HU

John negyvenkét éves, én pedig harminchat. Elvált vagyok, egyedül nevelem a kamasz fiamat, aki már nem túl gyakran van otthon, elég sok szabadidőm van már mellette. Négy éve vagyok egyedül, ezalatt nemigen mehettem bele komoly kapcsolatba, mert számomra mindig a gyerek volt az első, így nem volt időm, energiám randizgatni, ismerkedni.
De most, mintha kiderült volna az ég, meghívtak egy buliba, ahol megismertem Johnt. Londonból jött, itt visz egy céget már nyolcadik éve, vagyis kiválóan beszél magyarul. Nőtlen, állítólag (a barátnőm szerint) sose volt nős. Szintén a barátnőm mondta, hogy úgy tudja, hogy féléve véget ért valami kapcsolata, azóta egyedül van.



Amikor a bulin megláttuk egymást, nekem azonnal szimpatikus volt, és úgy éreztem, én is tetszem neki. Végig egymással beszélgettünk, a közelemben ült le, épp azt a testtartást vette fel, amit én, ami elég vicces volt, mert én egy bizonyos talajtornás ülésben helyezkedtem el, nem éppen így szoktak ülni a férfiak. De valahol azt olvastam, hogy akik azonos hullámhosszon vannak, előbb-utóbb felveszik egymás testtartását. Szóval jó érzés volt látni, hogy ő is pont olyan kitekert lábakkal ül a földön, ahogy én. Abból is sejtettem, hogy tetszem neki, hogy amikor kimentem az erkélyre telefonálni, kis idő múlva utánam jött, de úgy tett, mintha keresne valami, és visszament. Na, gondoltam, tiszta ovi.

A buli után együtt buszoztunk haza, nem épp kettesben, de mégis olyan volt, mintha csak ketten lennénk. Az utat is végigbeszélgettük, aztán valahogy célzott rá, hogy jó lenne folytatni a beszélgetést, de még akkor se mondta ki konkrétan, hogy találkozzunk.
Kérdeztem, mit csináljunk, hogy folytassuk?
Erre visszakérdezett: – Megtalállak?
Ezt, gondolom, úgy értette, hogy megtalál-e valami közösségi oldalon a neten, vagy tudom is én. Már nagyon közeledett a megálló, ahol ő leszállt, így nem volt idő telefonszámot cserélgetni, ezért rávágtam, hogy elkérheti a számom a barátnőmtől, akinek a házibuliján voltunk.
Erre azt mondta: – Köszönöm.

Nagyon tetszett, hogy ezt mondta. Jó érzés volt, nem szokás megköszönni már az ilyesmit, azt gondoltam, John egy igazi, régi vágású úriember.
Vártam, hogy felhív, ahogy egy úriember, de nem hívott. Puhatolóztam a barátnőmnél, ő is azt mondta, nem érti, pedig egyértelműen látszott, hogy bejövök Johnnak. Teltek-múltak a napok, de semmi. Ekkor úgy döntöttem, lesz, ami lesz, felhívom én.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!