Magyar kutya a legjobb véreb

Bartha Ferenc és Sába nevű kutyája két komoly próbát is sikerrel vettek. Az egyikben egy sebzett zergét kellet megtalálni, a másikban egy lábon lőtt gímszarvast. Alig volt nyom, de Sába így is megállította a vadat. 1800 méteres vezetékmunka után egy kilométeren keresztül, hangos csaholással kergette a sérült állatot, amelyet végül vezetője kegyelemlövése váltott meg szenvedéseitől. Minden nemzetközi bíró őket látta a legjobbaknak.

Sötétben, sziklás-szakadékos terepen kellett üldözni a sebesült vadakat, bármikor lezuhanhattak volna a kutyák. A versenyt természetes csapákon, éles helyzetben kellett teljesíteni. Azért esett a választás erre az időszakra, mert Svájcban szep­tember első két hetében külön vadászjegy megváltásával két hétig szabadon lehet szarvasra és zergére vadászni.

Bartha Ferenc hivatásos vadász. 2004 óta van kutyája. Morgó 13 évet élt. Bartha Ferenc most három ebet vezet, Sábát és egy bajor vérebet, de már Sába egyik kölykét is elkezdte tanítani. Szerinte a szukák fegyelmezettebbek és könnyebben kezelhetők.

A hideg nyomot is megtalálják

Ezeket a kutyákat arra tenyésztették ki, hogy felkutassák a vadász által megsebzett vadat. Más nyomkövetésre is használják őket, mert kísérletek bizonyítják, hogy egy véreb az emberi izzadságot még egy milliomodnyi hígításban is képes megérezni. Egészen kiválóak úgynevezett „hideg nyom” követésében, azaz olyankor, amikor már sok idő eltelt a felkutatandó állat vagy ember nyomának felfedezése és a véreb bevetése között. Olyannyira pontosak a nyomkövetésben, hogy több országban bírósági eljárásban is felhasználhatók az eredményeik bizonyítékként. Ismertebb fajtái: az angol véreb, a bajor hegyi véreb és a hannoveri véreb.

„A verseny során négy összetevő és számtalan szempont szerint értékelik a vérebeket és vezetőiket. A vezetés munka kategóriában azt pontozzák, hogy mennyi idő alatt kerül elő a vad a rálövéstől számítva. Külön pont jár a távolságért, az időjárás viszontagságai, a természeti és nehezítő körülmények miatt. A hajsza során azt nézik, hogy mekkora távolságot tesz meg a kutya, milyen terepakadályokon keresztül megy, mennyire kitartó és motivált, hangosan ugatva üldözi-e a vadat, vagy némán. Nézik azt is, meg tudja-e állítani, és mennyi ideig tudja feltartóztatni a kutya a vadat. Persze az is számít, mekkora az összhang az eb és a vezető között. Ezek a pontozási szempontok, amikből átlagot vonnak, így születik meg az a munka eredménye.”

A magyar vérebvezetők világszerte elismert kutyások, sokkal eredményesebbek, mint bármelyik másik ország vérebvezetői. Ennek az is az oka, hogy nálunk a vadsűrűség nagyobb, mint máshol, de az is, hogy a magyar vadászok nagyon sokat foglalkoznak a kutyáikkal és ennek hagyománya is van nálunk. A Magyar Véreb Egylet több mint száz éve alakult és töretlen a népszerűsége. Azt szokták mondani, hogy a vérebek akkor jönnek, amikor megáll minden más tudomány.

„Egy évben 100-120 keresésre indulunk, és az elmúlt hat évben eddig közel 500 sikeres keresésen vagyunk túl. Közöttük voltak olyan reménytelennek tűnő eseteken is, mint amikor háromnapos eső után sikerült megtalálni egy sebzett vadat, vagy amikor több mint tíz kilométeren keresztül üldözte az állatot, míg beérte.”