Medve és Medárd

2020.06.24. 18:01

A klímaváltozás átírja a népi időjárásjóslásokat

Megannyi népi megfigyeléssel próbálták időjárásunkat megjósolni eleink, de vajon mennyire pontosak a népi bölcseletek a klímaváltozás árnyékában?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület május végén hozta nyilvánosságra, hogy az élőhelyek csökkenése és a klímaváltozás nyomán egyre fogy a Magyarország területén fészkelő madárfajok egyedszáma. Két év óta már az erdőkben fészkelő madarakból is kevesebb van, és ez nemcsak a Szaharától délre tartó költöző madarakat érinti, hanem a Mediterráneumba tartókat is – írja cikkében a Magyar Nemzet.

A közelmúlt adatai szerint az idei április globálisan 0,01 fokkal maradt el a 2016-os rekordmelegtől. Az angolok elégedetlenkednek, hová lett a klasszikus angol időjárás, mivel a napsütéses órák száma extrém magasra ugrott a márciustól májusig terjedő időszakban (az átlagos 436 óra helyett az elmúlt hónapokban 626 órát sütött a nap). Az áprilisi melegrekordok miatt Szibériában bozóttüzekkel küzdenek, az Antarktiszon pedig a kutatók szerint új ökoszisztéma kialakulásának lehetünk tanúi: egyre nagyobb terület algásodik el, aminek következtében megjelennek a baktériumok és gombák is.

Magyarország épp a Medárd hozta negyvennapos esőzéssel küzd. Kidőlt fák és leszakadt vezetékek „igazolják” a népi mondás igazságtartalmát. Éghajlatkutatók szerint

a globális felmelegedés nyomán Magyarország a nedves kontinentálisból egyre inkább a száraz kontinentálisba csúszik át, amely éghajlatra a nagyobb szélsőségek jellemzők,

így a heves viharokon sem lehet csodálkozni.

Viharban kidőlt fát távolítanak el tűzoltók a budapest-belvárosi Alkotmány utcában 2020. június 14-én
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI

A Swiss Data Science Center adattudósának, Székely Enikőnek a közreműködésével készült tanulmány ugyan januárban kimutatta, hogy a klímaváltozás az év bármely tetszőleges napját kiválasztva érzékelhető, de csak globális szinten. Helyileg megmaradnak az időjárás megszokott folyamatai, igaz, bizonyos változásokkal, például a hazai egyre melegedő nyarakkal. Adam H. Sobel,­ a Columbia Egyetem tanára szerint nem véletlen, hogy nem építünk magas gátakat minden partvonalra, csak adott városok köré, mivel helyileg kell alkalmazkodni a klímához.

Mátyás a legkevésbé, György a leginkább megbízható

Csala Dénest, a Székelydata megalkotóját pont ez érdekelte: mennyire igazak még a magyar és az erdélyi bölcsességek. Az elmúlt hatvan év időjárási adatait vetette össze ötven népi időjóslással. Azt találta, hogy

átlagosan 56 százalékban van igazuk a népi mondásoknak, és meglehetősen pénzfeldobás jellegű, hogy melyik évben lesz igazuk a bölcsességeknek.

A vizsgált mondások közül a jégtörő Mátyáshoz fűződő teljesít a leggyengébben. Mátyás neve napján ugyanis, ha talál jeget, elolvasztja, ha nem, akkor viszont csinál, tehát ha február 24-én fagy, akkor a következő napokban az átlagosnál melegebb idő várható. Ez a megállapítás mindössze az esetek 21 százalékában igaz.

A legmegbízhatóbb bölcsesség a „Szent György napja ősi tavaszkezdő nap”, vagyis a március 24. utáni hétben valóban 96 százalékban melegebb az idő, mint korábban. Jó találati aránnyal bír a „Gergely-napi szél Szent György-napig él” (70 százalék), és a szintén márciusi Sándor, József, Benedek is, akik az esetek 65 százalékában hoznak meleget. Medárd 66 százalékban váltja be a negyvennapos esőre vonatkozó jóslatot, és 67 százalékban igaz, hogy ha Katalin kopog, karácsony locsog. Hatvan-hetven százalék feletti arányt ért el még László, Anna, Péter és Márton is.

Csala Dénes nem vizsgálta viszont a Pongrác, Szervác, Bonifác (fagyosszentek) hozta hideget, pedig a május közepi lehűlés Európa-szerte megjelenik a folklórban, van, ahol Zsófia is fagyot hoz, máshol Orbán napjával (május 25.) zárul a lehűlés. A meteorológiai adatok szerint évek óta a májusi hőmérséklet-csökkenés 20-a és 25-e közé esik május közepe helyett. Az ok XIII. Gergely pápa 1582-es naptárreformjának köszönhető, mivel a népi bölcsességek jóval a Gergely-naptár megszületése előttre vezethetők vissza. A régi megfigyelések szerinti május 15-e ezért valójában május 23-a.

Látogatók figyelik a Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéjét február 2-án, mert a néphiedelem szerint, ha a medve ezen a napon kijön a barlangjából és nem látja az árnyékát, akkor nem lesz hosszú a tél
Fotó: Mónus Márton / MTI

Hiányzik a Székelydata elemzéséből a február 2-i medve és annak árnyéka is. Erre vonatkozó pontos felmérések nem igazán készültek, de néhány összevetés szerint ötven százalékban igaz, hogy felhős idő esetén gyorsabban érkezik a tavasz.

Míg Európában a medvét figyelik, Amerikában a mormota az időjós. A leghíresebb Punxsutawney Phil, aki 1887 óta jön ki odújából, hogy a pennsylvaniai Punxsutawney város nagy lelkesedéssel figyelhesse, vajon visszatér-e oda. Phil attrakciója azonban az esetek 32 százalékában egyezik meg a valós időjárási helyzettel. Ezért Philt senki nem veszi komolyan, ám számos zoológus figyelmeztet, hogy az állatok viselkedésére több figyelmet kellene fordítani, mivel ők kifinomult érzékszerveikkel bármely barométernél jobb előrejelzésként szolgálnak. Tényleg eső várható ugyanis, ha rajzanak a hangyák, alacsonyan szállnak a fecskék, vagy felmászik a levelibéka a fűszál tövére.

Borítókép: Viharban kidőlt fát távolítanak el tűzoltók a budapest-belvárosi Alkotmány utcában 2020. június 14-én

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!