csokis gabonapehely

2021.04.19. 07:23

Kettős minőségre tesztelnek hat országban

Újra napirenden a kettős minőség dilemmája: a Tudatos Vásárlók Egyesülete öt közép- és kelet-európai országgal – Ausztriával, Csehországgal, Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával – összehangolt, nemzetközi vizsgálatban teszteli, létezik-e a jelenség a közkedvelt reggeli élelmiszer, a csokis gabonapehely piacán.

Még mindig a reklámok vannak a legnagyobb hatással a vásárlókra, naponta több tucat hirdetés sulykolja a tömegfogyasztás lehetőségeit, amelyek jellemzően a termékek olyan pozitív tulajdonságaira hívják fel a figyelmet, amelyek hatása ösztönzi a költekezést.

„A fogyasztói szervezetek által végzett független összehasonlító tesztek ezzel szemben tükröt tartanak a reklámüzeneteknek.

Ezekkel a tesztekkel hatékonyan lehet átláthatóvá tenni a piacot,

és támogatják a jobb, észszerűbb és pénztárcabarát fogyasztói döntések meghozatalát” – közölte a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

Ismertették: a 2020 végén indult FoodPro projekt a bevált gyakorlatok cseréjére és a fogyasztói szervezetek hosszú távú kapacitásfejlesztésére összpontosít a közép- és kelet-európai régió hat országában, vagyis Ausztriá­ban, Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában.

A hazai keresletben is népszerű tartós reggeli élelmiszerek, a csokis gabonapelyhek átfogó tesztelésére irányuló projektet az Európai Unió fogyasztóvédelmi programja finanszírozza; a nemzetközi tesztelés kettős célt szolgál. Abban is hasznot hoz a részt vevő szakmai szervezeteknek, nemkülönben az érintett országok lakosainak.

Itthon is már évekkel ezelőtt felmérték a lakosság körében, hogy

a túlnyomó többség már találkozott a kettős minőséggel a vásárlásai során. A leginkább emlegetett gyanús termékek között mosópor, öblítő, tisztítószer, kozmetikum, mogyorókrém és tartós élelmiszerek szerepelnek

„A csokis gabonapelyhek tesztelésén keresztül

a fogyasztóvédelmi szervezetek részt vesznek a nemzetközi folyamat minden lépésében, a vásárlók a folyamat végeredményeként, 2021 májusában összehasonlíthatják az árucikkeket.

A projekt a piac­kutatók szakértelmére és kulcsszerepére, továbbá az élelmiszerek független összehasonlító tesztelésére épül” – részletezte az egyesület, hozzátéve: az a cél, hogy a kisebb fogyasztói szervezetek saját maguk is el tudják végezni ezeket a tevékenységeket, ebben, illetve a hatékony kommunikációban ré­giós szinteken kapnak segítséget.

„Világos a fogyasztók haszna a folyamat végén – magyarázták. – A csokis gabonapelyheknél laborban vizsgáljuk majd a cukor- és rosttartalmat, a vas, a folsav, esetleges a kártevők jelenlétét, emellett a csomagolásuk hasonlóságát is összevetjük. Ha már tesztelünk, megnézzük a fenntarthatósági szempontokat is: azaz hogy van-e a termékben pálmaolaj, fair trade összetevő van-e, illetve mennyire fenntartható a csomagolása.”

Elfogadhatatlan a megkülönböztetés

„A magyar vásárlók sajnos valóban kevésbé megfelelőt vehetnek le egy-egy árucikkből a hazai polcokról, mint a hazájukban látszatra azonos terméket választó német vagy olasz vevők” – mondta nemrégiben Cseresnyés Péter. Az innovációs tárca fogyasztóvédelmi és kereskedelempolitikai államtitkára kifejtette: elfogadhatatlan a magyarok bármilyen területen megmutatkozó hátrányos megkülönböztetése. „Fogyasztóként, ügyfélként is a nyugatabbra élő európai polgároknak kínáltakkal megegyező minőségű termékekre, szolgáltatásokra jogosult minden honfitársunk” – fogalmazott.

Felidézte: Magyarország 2017-ben elsőként tette szóvá a nemzetközi fórumokon, hogy idehaza azonos márkanév alatt és csomagolásban gyakran gyengébb termékeket forgalmaznak a gyártók, mint akár a szomszédos Ausztriában. A forgalmazásban, előállításban érintett vállalkozásoknak idén csak jelzi a hatóság, miként kerülhetik el a gyakorlatuk megváltoztatásával a V4-ek összehangolt fellépésének köszönhetően 2022 májusától életbe lépő bírságolást, akkortól ugyanis a kettős minőség tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak számít majd. A jövőre kiszabható büntetések a gyártó árbevételének öt százalékát is elérhetik, ami multicégek esetében legfeljebb ötszázmillió forintot jelenthet a jogszabály szerint.

 

Ezek is érdekelhetik