egyszer már megtörtént

2018.09.25. 13:45

A globális felmelegedés kegyetlenebb, mint gondolták

Mintegy 56 millió évvel ezelőtt egy gyors globális felmelegedési epizód extrém áradásokat okozott, és teljesen átalakította a tájat. Lehet, hogy a mostani klímaváltozással kapcsolatos apokaliptikus víziók még mindig túl derűlátók. 

56 millió éve kivételes globális felmelegedési epizód játszódott le bolygónkon. Geológiai időskálán mérve egészen rövid idő, mindössze 10-20 ezer év alatt az átlaghőmérséklet 5-8 fokkal megemelkedett, és csak több százezer év múltán tért vissza az eredeti értékére.

A Pireneusok déli lejtőinek üledékeit elemezve a Genfi Egyetem kutatói fel tudták becsülni a felmelegedésnek a folyók áradásaira és a környező tájra gyakorolt hatását. Megállapították, hogy az áradásokkal járó vízszintingadozás legalább a 8-szorosára – de olykor a 14-szeresére – nőtt, és a növényzettel borított tájat száraz, kavicsos síkságok váltották fel.

A Scientific Reports legújabb számában közreadott nyugtalanító következtetések arra figyelmeztetnek, hogy

a globális felmelegedés a jelenlegi klímamodellek jóslatain jóval túlmutató következményekkel járhat.

„A hajdani globális felmelegedés elemzéséhez alkalmazott módszerünket közvetlenül a sejtek jelátvitelének rendszerbiológiai megközelítése ihlette – magyarázta Sébastien Castelltort, a Genfi Egyetem Természettudományi Karán a Földtudományi Tanszék tanára és a vizsgálat vezetője. – Ott a kutatók azt nézik, milyen jelátviteli folyamatokkal válaszol a sejt az őt érő külső stimulusokra. Minket is az érdekel, hogy egy rendszer – a mi esetünkben a hidrológiai ciklus, amire a folyók viselkedéséből következtetünk – hogyan válaszol arra a külső jelre, ami ez esetben a globális felmelegedés.„ A tanulmány egy, a tudósok előtt régóta ismeretes extrém klímaváltozási eseményre fókuszált. Az 5-8 fokos felmelegedés 56 millió évvel ezelőtt, a paleocén és eocén földtörténeti korszakok határán zajlott le, ezért az időszakot a PETM betűszóval (paleocén-eocén termális maximum) is szokta jelölni a szakirodalom.

Pálmafák a sarkkörön

A tudósok a PETM időszakát vizsgálva már az 1970-es években felfigyeltek a stabil szénizotópok arányában jelentkező szembeötlő anomáliára, amelyek látványos mértékű globális felmelegedésről tanúskodtak.

A PETM idején pálmafák susogtak a sarkkörök földrajzi szélességén,

és olyan tengeri planktonélőlények, mint a normálisan csak a trópusi vizekben tenyésző Apectodinium ostoros egysejtű, hirtelen az egész földgolyón elterjedtek.

Lehet, hogy a sarkkörön ismét megjelennek majd a pálmafák?
SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA

A PETM-kori globális felmelegedést számos lehetséges okkal hozták összefüggésbe; ezek közé tartozik a bolygó több területén ez idő tájt zajló intenzív vulkáni aktivitás, valamint a metán-hidrátokként ismert metántartalékok destabilizációja „A kérdés aktualitását a mostani globális felmelegedéssel való nyilvánvaló analógia adja – hangsúlyozza Castelltort. – Bőven van mit tanulnunk ennek az eseménynek a történetéből, annál is inkább, mert az a hőmérséklet-emelkedés, amelynek a jelenkorban a tanúi vagyunk, lényegesen gyorsabban zajlik a hajdaninál.”

A folyókat is másfelé fordította

A Spanyol Pireneusokban található üledékek ideális feltételeket nyújtanak az ősi folyómedrek tanulmányozásához, azon belül a mederméretek meghatározásához. 56 millió évvel ezelőtt a még formálódóban lévő Pireneusok előhegyeit számos kisebb, egymástól elszigetelt csatorna tagolta, amelyek árterükön rendkívül termékeny hordalékot terítettek szét. Ez elősegítette a növényzet megtelepedését, amely gyökereivel idekötötte a gazdag talajt. A Pireneusok lábait elhagyva e kis folyók nyugatnak, az akkoriban még csak mintegy 30 kilométerre elterülő Atlanti-óceán felé vették útjukat.

A PETM időszakában a folyók lefutása állandóan változott, mert a vízhozam ilyen mértékű növekedéséhez már nem tudtak a meglévő medrük mélyítésével alkalmazkodni,

hanem olykor drámai mértékben, a legextrémebb esetben 15-ről 160 méteresre terebélyesedtek szélességben. Az ártér már nem tudta megakasztani a termékeny hordalékot, amely ezért közvetlenül az óceánba ürült, a növényzet pedig jószerivel eltűnt.

A korábban növényzettel borított tájképet hatalmas kiterjedésű, kőzúzalékkal borított száraz síkságok váltották fel.

„Kutatásunk mindenképpen azt bizonyítja, hogy a globális felmelegedés okozta kockázatok jóval nagyobbak lehetnek annál, mint ahogy általában gondoljuk” – figyelmeztetett végül Castelltort.

Betiltották a rossz híreket

Észak-Karolinában 2012-ben megszavaztak egy törvényt, amelyben megszabták, hogy a hasonló jóslatoknak kizárólag múltbéli adatokon kell alapulniuk. Az államban, amelyet nemrégiben kapott telibe a Florence hurrikán, és amelyet súlyos áradások sújtanak, tehát nem fogadják el legálisnak a műholdképek és egyéb bizonyítékok alapján alkotott előrejelzést, de a tegnapi idő alapján nyugodtan lehet jósolni. A problémát az NC Coastal Resources Commission jelentése okozta, amelyben a tengerparti megyéket érintő tengerszint-emelkedés veszélyeire hívták fel a figyelmet, ez pedig rossz hír lett volna az ottani vállalkozásoknak, így az állam betiltotta a hasonló előrejelzéseket.

Borítókép: Shutterstock / Piyaset

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!