Mit fogyaszthatunk, ha hajókázásra adnánk a fejünk?

Már a kínai gyógyítómesterek is megkülönböztették az egyes táplálékokat aszerint, hogy azoknak fűtő vagy éppen hűtő hatásuk van, ezért a téli és nyári táplálkozásnak különböznie kell. Ennek megfelelően télen, azaz hidegben ún. forró és melegítő élelmet kellene magunkhoz venni, nyáron pedig hideg vagy hűvös étkeket. A melegítő ételeket fokozottan ajánlják például olyanoknak, akik túlságosan fáradtak vagy műtéten estek át, és gyors erőre van szükségük. Úgy tartják, a disznóhúsleves, benne miszlikre főzött húsdarabkákkal és gyömbérrel hihetetlen mennyiségű energiát képes adni egy elgyengült embernek – derül ki a Vitorlázás Magazinból.

Forró ételnek számít a szárított gyömbér, a fekete bors, a szójaolaj, a pisztráng és a bazsalikom, melegítő ételnek pedig az eper, a cseresznye, a fokhagyma, a póréhagyma és a friss gyömbér, valamint a babérlevél, a rozmaring, a dió, a hagyma és a galagonya. Ezzel szemben a hideg ételek közé tartozik a barnacukor, a só, a paradicsom, a banán, a görögdinnye és a sárgadinnye, kifejezetten hűvös étel pedig a padlizsán, a körte, az uborka, a mandarin, a fodormenta, a retek, az alma és a zeller, valamint a fejes saláta. Az alma eddig megismert hatásai alapján például összegezve hűvös – és nyári fogyasztásra ajánlott –, édes hatású, savanykás, emeli a vércukorszintet, csillapítja a szomjúságot és nedvesíti a tüdőt.

Táplálkozási veszélyek

Közhely, de igaz, az egyik leggyakrabban előforduló hiba az élelmiszerek helytelen tárolása. Nagy melegben az élelmiszerek hamarabb romlanak meg, így fertőzéses betegségek forrásai lehetnek. Vásárláskor mindig ellenőrizzük a lejárati, illetve eltarthatósági időt, és ha lehet, figyeljünk arra is, hogy a boltban, áruházban megfelelő módon tárolták-e az élelmiszert. Ha már birtokunkban van az áru, gondoskodnunk kell a megfelelő tárolásról. Lehetőleg csak olyan élelmiszereket vásároljunk, amelyeknek megfelelő tárolását biztosítani tudjuk – gondoljunk egy vitorlás hajó korlátozott hűtőkapacitására. Ha túránk során többszöri kikötést tervezünk, az egyszeri, nagy mennyiségű feltankolás helyett inkább többször frissítsük fel élelmiszer-ellátmányunkat. A romlott élelmiszerek fogyasztása következtében gyomor- és bélbántalmak jelentkezhetnek, amelyek vitorlázás közben nagyon kellemetlen hasmenéssel és egyéb panaszokkal járhatnak. Sajnos külföldön hasmenés romlott élelmiszer-fogyasztáson kívül is jelentkezhet, ennek oka az otthoni, megszokottól eltérő étrend lehet. Ez utóbbit nevezik „utazók hasmenésének”.

Fel kell hívnunk a figyelmet az olajos magvakra – elsősorban a földimogyoróra, továbbá a dióra, mogyoróra, mandulára, kesu- és makadámiadióra, pisztáciára, amelyek kedvelt csemegék, de súlyos allergiás reakciókat okozhatnak az azokra érzékeny személyeknél.

Ugyancsak az allergia által okozott kellemetlen, néha súlyos reakciók miatt szólnunk kell a magas hisztamintartalmú vagy hisztaminfelszabadulást kiváltó élelmiszerekről.

Ilyenek az alkoholos italok, az érett sajtok (camembert, cheddar, ementáli, gouda, rokfort, stilton, penészes és füstölt sajt), a citrusfélék (citrom, lime, narancs), az ananász, a banán, a papaya és az eper. E csoportba tartoznak még a mogyoró, mogyorókrém, olajos magvak; a csokoládé; az érlelt húskészítmények (kolbász, szalámi, füstölt hús, sonka); a zöldségek: bab, borsó, lencse, mák, paradicsom, savanyú káposzta, spenót, szója; a ringli és a hering.

A halak, kifejezetten a hering, szardella, szardínia, tonhal, cápa, sprotni, makréla, csiga, kagyló, kaviár magasabb koncentrációban tartalmaznak hisztamint (ez az allergiás tünetek kialakulásáért közvetlenül felelős, természetesen termelődő anyag, amely akkor szabadul fel, ha az immunrendszer allergénnel találkozik), s ezen tulajdonságuk többnyire a nyelven, szájban égető utóízről ismerhető fel. A súlyos légúti atkaérzékenyek egy része kagylót nem tud súlyos tünetek nélkül fogyasztani. A tenger gyümölcseivel kapcsolatban meg kell említenünk azt is, hogy minden, a tenger vizéből származó, számunkra ehető élőlénynek igen magas a jódtartalma, ami jódérzékenyeknél súlyos reakciókat válthat ki.

További veszélyforrás lehet még a számunkra ismeretlen, esetleg saját zsákmányunkat képező tengeri élőlény elfogyasztása. Számos tengeri halfajta és egyéb élőlény mérgeket, toxinokat tartalmaz, melyek szervezetünkbe jutva súlyos mérgezéseket okozhatnak. Ismeretlen tengeri lényeket tartalmazó ebédünket ezért inkább egy hangulatos tengerparti vendéglőben költsük el, de ha mindenáron főzni akarunk, a hozzávalót a piacon szerezzük be.

A fenti orvosi-táplálkozási tanácsok mindenkori betartása talán túlzásnak tűnhet, de a mértékletesség és néhány alapvető szabály betartása a gyakorlatban sok kellemetlenségtől kímélhet meg bennünket.

Borítókép: Shutterstock / Sundraw Photography