2017.12.04. 21:03
A naprendszer születésének emlékét őrzi az üstökös pora
Az anyag a naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott – írják a szakértők a Royal Astronomical Society Monthly Notices című havilapjában.
A man stands near a model of the European Space Agency's (ESA) robot craft Philae as he visits the Cite de l'espace (Space City) in Toulouse, southern France, on November 12, 2014, on the day Philae began a 20-kilometre (12-mile) descent toward the Churyumov-Gerasimenko comet after being launched from the space probe Rosetta, following a ten year journey. Europe's Rosetta spacecraft made contact with its robot craft Philae soon after the lander embarked on November 12 on a solo, seven-hour descent to a comet, ground controllers said. Astrophysicists hope Philae will unlock knowledge about the origins of the Solar System and even life on Earth, which some believe may have started with comets "seeding" the planet with life-giving carbon molecules and water. AFP PHOTO / REMY GABALDA / AFP PHOTO / REMY GABALDA
Szerves molekulák alkotják a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösből származó por felét – állapították meg a Rosetta űrszonda COSIMA mérőműszer adatait elemző kutatók.
Amikor egy üstökös erősen elliptikus pályáján haladva megközelíti a Napot, aktívvá válik: fagyott gázai elpárolognak, és magukkal rántják az apró porszemcséket a világűrbe. Ezeknek a szemcséknek a begyűjtése és vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy elemezzék azt az „építőanyagot”, amely magát az üstököst alkotja. Ez egyelőre csak nagyon kevés missziónak sikerült.
30 porszem
A Rosetta kutatói különböző méretű porrészecskéket gyűjtöttek be és elemeztek egy nagyjából két éves periódus alatt. A több mint 3500 részecske között a legkisebb mindössze 0,01 milliméteres átmérőjű, a legnagyobb egy milliméteres.
A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 30 porszemcse elemzését készítették el. A különböző méretű minták a Rosetta-misszió különböző szakaszaiból származnak.
„Elemzésünk szerint mindegyik porszemcse összetétele nagyon hasonló”
– mondta Martin Hilchenbach, a COSIMA-csoport vezetője. A kutatók következtetése szerint az üstökös pora ugyanolyan összetevőkből áll, mint a magja.
A tanulmány szerint az összetevők élén a szerves molekulák állnak, ezek felelősek a szilárd anyag súlyának mintegy 45 százalékáért.
Fagyos útjuk van
„Az üstökös így a naprendszer szénben leggazdagabb ismert objektumai közé tartozik” – mondta Oliver Stenzel, az MPS munkatársa, a COSIMA-csapat tagja. A teljes súly másik részét, 55 százalékát ásványi anyagok, többnyire szilikátok alkotják. Meglepő módon szinte kizárólag olyan ásványok,a melyekből hiányzik a víz alkotóelem.
„Természetesen a 67P/Csurjumov-Geraszimenko tartalmaz vizet, mint minden más üstökös is. De mivel az üstökösök szinte minden idejüket a Naprendszer jeges peremén töltik, szinte mindig le vannak fagyva, a fagyott víz pedig nem tud kölcsönhatásra lépni az ásványokkal” – fejtette ki Hilchenbach.
Borítókép: AFP / REMY GABALDA
