nagy kérdések

2018.07.19. 18:41

Tényleg az elektromos autózásé a jövő?

A benzines és dízelüzemű autózás korszaka a végéhez ért. Ma úgy tűnik, az elektromos hajtás a jövő, hogy akkumulátorral vagy másként, még kérdés. Tisztább, nem zajos, egyszerűbben működtethető és alig szennyezi a környezetet, de még fejlődnie kell.

Fábos Erika

Forrás: Shutterstock

Magyarországon két év alatt duplájára nőtt a tisztán elektromos hajtású autók száma. Így egyre nagyobb gond a járművek töltése. Norvégiában már korlátozni akarják a villanyautókat, hogy az elektromos hálózat elbírja a fejlődést. Ez a jövő, vagy megoldhatatlanok a problémák? Rengeteg a kérdés.

Magyarországon nem terjed el?

Idei májusi adatok szerint, 6045 zöld rendszámos autó tartottak nyilván idehaza, aminek a fele, vagyis több mint háromezer már tisztán elektromos modell. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben megháromszorozódott a számuk.

„A mostani előrejelzések szerint 2030-ra a világ autóparkjának egyharmada maradhat benzines vagy dízelüzemű, egyharmad lehet hibrid meghajtású, egyharmada pedig elektromos

– mondta a Vasárnap Reggelnek Nagy György, gépjárműtechnikai üzemmérnök, a Magyar Villanyautó Klub Egyesület alelnöke. – A benzines és dízelüzemű autózás korszaka a végéhez ért, ez a dízel-botrány óta világos. Párizsban 2030-tól már nem is helyeznek üzembe mást, csak elektromos autókat, Hollandiában (ugyancsak 2030-tól) már nem lehet belsőégésű motorral szerelt új autót árulni sem, Oxfordban pedig 2020-tól csak elektromos járművel lehet közlekedni. A technológia tehát terjed és ugyan fenntartással kezeljük ezeket a dátumokat, hiszen nagyon közelinek tűnnek, de amilyen ütemű a fejlődés ezen a piacon, elképzelhető, hogy így is lesz.”

A hiányos töltőhálózat korlátozza a mozgást?

„Jelenleg közel 340 nyilvános töltő üzemel az országban, a gyorsabb, tehát a hosszabb utazásnál is használható DC töltőből van kevesebb, alig 80 ilyen oszlop üzemel, de tavaly ilyenkor még csak 15 volt – mondta Nagy György.

„Ráadásul a töltők megoszlása is elég aránytalan, Budapesten és a Dunántúlon van több, az északi és a keleti országrészben lényegesen kevesebb. Így aztán

tény, hogy mondjuk megfordulni Békéscsabáról elektromos autóval jelenleg csak úgy lehet, hogy az autós néhány órát vár visszaindulás előtt, mire az autó feltöltődik, de mondjuk Szombathelyre nyugodtan el lehet indulni.

A fejlődés pedig folyamatos. Igaz, egycsapásra is meg lehetne oldani, ha kormányzati szinten eldöntenék, hogy kiépítik az országos hálózatot. Nem járna eget rengető költséggel a mostani duplájára fejleszteni a lehetőségeket. Tudatosan nem is nagyobb országot emlegetek, de Észtországban például 30 kilométerenként tudnak tölteni a villanyautósok az egész országban.”

Csak városi közlekedésre jó?

„2010-ben, amikor az első villanyautók elérhetőek lettek, 120-130 kilométert tudtak megtenni egy töltéssel – mondta Nagy György. – Mondjuk egy Nissan Leaf, a 2013-ban történt frissítéssel már tudott 160, a 30 kWh-ás már 200-250 kilométert, a 40 kWh-ás, amit most lehet megvásárolni, már elmegy 300-350 kilométert és a 60-as, amit majd az év végén hoznak forgalomba, 500 kilométert tud majd. A Tesla egy teljesen más kategória, már a mostani modellekkel is el lehet menni 500-1000 kilométert egy töltéssel. Szokták emlegetni az árát, mint elrettentő példát, egy új Nissanhoz már 10 millió forintért hozzá lehet jutni, egy Tesla 30-40 millió forint, de amit tud, az egy sportkocsi kategória, tehát azokhoz kéne viszonyítani a vételárat is.”

Egy lakótelep világít egy tankolásból?

„Azt azért nem. Egy teljes tankolás, egy közepes méretű háztartás két napi energiafelhasználásából oldható meg és ezzel 150-200 kilométert tudunk autózni. Persze, ez is csak nézőpont kérdése. Ha átszámoljuk hagyományos üzemanyagokba, ugyanez a 150-200 kilométer 3-6 ezer forintba kerül és azt pedig könnyű kalkulálni, hogy ebből mennyi időre tudnánk megoldani a lakásunk energiafelhasználását.”

Összeomlik tőlük a villamoshálózat?

Való igaz, a piac olyan mértékben növekszik, amire maguk a szereplők sem számítottak. Nem városi legenda, hogy Norvégiában már annyi villanyautó van, hogy gondot okoz. Az országban, az áram 90 százalékát megújuló forrásból állítják elő és már dolgoznak azon, hogy hálózatfejlesztéssel és szabályozással megoldják ezt, mert elkötelezettek a tiszta autózás iránt.

Az csak huhogás, hogy amire eljön az olcsó elektromos autók kora, addigra az áram lesz a szűkös erőforrás.

„A nagy szén-, atom- és a vízerőművek teljesítménye csak lassan, órák alatt lenne megváltoztatható, ezért termelésük többé-kevésbé állandó – mondta Nagy György. – Éppen ebből adódik, hogy kifejezetten hasznos, ha a holtidőket valamivel ki lehet tölteni. Ilyen állandó holtidő van éjszaka és napközben is előfordul, a déli és a kora esti csúcsidőket leszámítva. Így Magyarországon például éjszaka, egy időben akár 18.000 villanyautót lehetne villámtölteni 100 kW-os töltővel és akkor érnénk el azt az áramfelvételt, ami napközben teljesen megszokott. A normálnak mondható 3,5 kW-os konnektoros töltéssel, egy időben akár 500.000 villanyautó is tölthető. Mindezt a hálózat fejlesztése nélkül, a jelenlegi kapacitások mellett.”

Ez is szennyezi a környezetet?

Az állandó ellenérvek között szerepel, hogy ugyan az elektromos közlekedés nem terheli a környezetet, de ha nem megújuló forrásokból származik a felhasznált áram, annak előállítása ugyanolyan környezetszennyező, mint a hagyományos üzemanyagok használata. „Magyarországon, a jelenlegi erőművi viszonyokat is figyelembe véve kb. 20 százaléka a hagyományos autókénak így a kibocsátás.

Arról azonban gyakran megfelejtkezünk, hogy már az is eredmény, hogy ez a szennyezés és bűz, az erőműveknél és nem közlekedés közben, egy lakókörnyezet közepén keletkezik.

Ezekben az autókban nincs olajcsere, tehát fáradt olaj sincs, az akkumulátorok szennyező része, a lítium pedig újrahasznosítható.”

Nem az akkumulátor a megoldás?

„Azon már nincs vita, hogy ez a jövő, szinte az összes előrejelzés arról szól, hogy feltartóztathatatlanul az elektromos technológia felé fordul az autóipar. Abban már nincs akkora egyetértés, hogy ennek az áramforrása biztosan az akkumulátor lesz-e. Tény, hogy a hatótávolság növelése, az, hogy téli nagy hidegek idején csökken a motorkapacitás, sarkalatos pont és éppen ezért a fejlesztések is leginkább az akkumulátor és az energiatárolás körül összpontosulnak. Amilyen iramban pedig minden egyre jobb ezekben az autókban, még azt is el tudom képzelni, hogy idővel valóban, az akkumulátoroknál is jobb erőforrások lesznek.”

A kőolajlobbi akadályozza?

Nem a kőolajlobbi, inkább az autógyárak érdeke késleltetni ezt a folyamatot.

Az elektromos autózás az elmúlt években éppen az olajhatalmakban, a leggazdagabb arab országokban terjed leggyorsabb ütemben.

„Ennek az az oka, hogy az autós közlekedés nem számít olyan nagy érvágásnak – mondta Nagy György. – A legnagyobb kőolaj-felhasználónak a légiközlekedés, a hajózás és az erőművek számítanak. Az Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában már elkészült az országos töltőhálózat is az elektromos közlekedés támogatására.”

Gazdasági válságot okoz?

Tény, hogy az autózás elmúlt több mint 100 éves történetében kialakult egy hatalmas struktúra. Benzinkutaknál, az üzemanyag-előállításában,- szállításban vagy autószerelőként, több millió ember dolgozik világszerte. Az elektromos autózáshoz nincs szükség üzemanyag-szállításra, összehasonlíthatatlanul kisebb a szervizigény, így azon valóban gondolkodni kell, hogy ezeknek a tömegeknek hol lesz a helyük egy új típusú autózásban.

Az elektromos hajtás egyidős az autózással

Bár sokan a 21. század újdonságaként gondolnak az elektromos autózásra, már a legelső autók között is voltak elektromos meghajtásúak az 1800-as évek közepén. Ráadásul

az elektromos motort Jedlik Ányos találta fel 1828-ban, de még csak egy modellautóra szerelte fel.

Az 1970-80-as évek olajválsága idején újra voltak komolyabb próbálkozások, de csak a kétezres években történtek nagyobb piaci lépések, 2003-ban Elon Musk megalapította a Tesla Motorst, és 2006-ban bemutatták a Tesla Roadstert, ami 4 másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra és egyszeri feltöltéssel 394 km-t tud megtenni. Azóta a gyártók egymásra licitálva állnak elő jobbnál jobb megoldásokkal.

Borítókép: Dmytro Zinkevych/Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!