Étlapozó

2008.07.06. 08:14

Gulya Csárda: ahol az egyszerű káposztasaláta se teljesíthető kívánság

Amikor öreganyámnak füstölt a százéves cserépkályhája, mindig azt mondta: gyerekeim, ahol füst van, ott meleg is. Ez jutott eszembe, amikor a harmincöt fokos hőségben éttermet kerestünk Fonyódon – ahol kedvesen megvendégelnek, mert potenciális viszszatérő turistát látnak bennünk –, s észrevettem, hogy a Gulya Csárda előtt több autó is sorakozik.

Özv. Zimbabwei Kálmánné

Szóval, ha füst, akkor meleg, ha autó, akkor vendég, s ha vendég, akkor jó a hely. Belépve aztán felül kellett bírálni logikusnak tűnő gondolatmenetemet, mert vendéget mutatóban sem láttam. Legyűrtem fenntartásaimat – utóbb kiderült, hogy ez hiba volt –, s a leghűvösebbnek látszó helyre bevackoltunk. Az egész toldozott-foldozott-bővített étterem azt a hatást keltette, hogy egy óriás vaktában felkapott étteremrészeket a környék más-más helyeiről, s azokat itt pottyantotta le, amit a tulajdonosok összetapasztottak.

Volt egy műanyaggal fedett bűnmeleg rész, meg több kerti s egy hátsó, eldugott, közel a mellékhelyiséghez. Mindenesetre aki ideül, sok mindent hallhat és érezhet vacsora közben, amit nem biztos, hogy akar.

Leültünk és vártunk. Reméltük, hogy egyetlen fecskeként sikerül nyarat csinálnunk a Gulyában, s mindenki körülöttünk ugrál majd, mert ki más körül? Hát, nem. Asztaltársam meg is jegyezte: legalább a szél jár, a pincér úgyse... A rendelés forgatókönyve pedig még pénzt is fialhatna, ha eladnám egy sokadrangú amerikai vígjátékhoz. Tömören: nagyjából semmi nem volt, amit az amúgy vaskos étlapról kértünk. De ez körülbelül hat menetben derült ki, volt közben futkosás, mosoly, izgalom bőven.

Happy end és bocsánatkérés helyett viszont közölték: csak egy hét múlva indul a szezon. A naptár amúgy június végét mutatott, s ilyenkor még a világ végén levő éttermekben is tudnak adni gyümölcslevest, káposztasalátát, pulykahúst. Merthogy ezek voltak az extra kívánságaink.

Lett helyette fokhagymakrémleves kevés tejföllel, sok liszttel. A tojásleves rendben volt. A mélyhűtőből kiolvasztott hal közepes, a csirkemell meg érdekes: kétcentis sávokban sós vagy sótlan. A paradicsom és az uborkasaláta meleg, a zöldségek bőre fonnyadt. Kutya se kérdezte, tejfölt kérünk-e az uborkához. Igaz, elsőre elfelejtették kihozni, így már az uborka jelenlétének is örültünk.

Értékelés

Személyzet (1-10 pont): feledékeny, mediterrán. 6 pont

Környezet (1-10 pont): forró, eklektikus. 4 pont

Étel (1-20 pont): nem győzött meg. 11 pont

Az ásványvíz felbontását ránk bízták. Sebaj, legalább tudtuk, nem csapvizet töltöttek az üvegbe stikában. A várakozás idejét nem könnyítette, hogy túl olaszos stílusban zajlott körülöttünk az éttermi dolgozók élete. Egy fehér kötényes pasi rém mérges lehetett. Ezt onnan gondolom, hogy hangosan beszélt a nemi aktusról és a nemi szervét is dühvel emlegette. Még Kálmánom is belepirult volna, pedig ő tudta cifrázni az indulatait.

Végig éreztem, hogy ide nem jövök többet, de a finálé végképp megerősített ebben. Meleg-étkezési utalvánnyal fizettünk volna, mert kiírták, hogy lehet. De a pincérnő közölte: lehet, csak akkor tíz százalékkal drágább a számla. Tíz százalék felár helyett maradt a cash, borravalónak meg két százas. Bőven felértékeltük az összteljesítményt. Ja, a végén megkérdezték, elégedettek voltunk-e. Hát nem.

Környezet (1-10 pont): forró, eklektikus. 4 pont

Étel (1-20 pont): nem győzött meg. 11 pont -->

Címkék#Étlapozó
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!