Étlapozó

2009.01.03. 12:42

Jólesett a cseppnyi nyár a december végi zord zimankóban

A siófoki Öreg Halász hangulata még mindig egyedi, ám jobb lett volna, ha maradunk a halételeknél.

Özv. Zimbabwei Kálmánné

Megyei gasztronómiai körsétánkban visszatérünk azokba az éttermekbe, amelyekben jót ettünk, vagy ahonnan éhesen távoztunk...

Bár már jártunk erre korábban, alig találtunk ide: a siófoki Öreg Halász meglehetősen diszkrét világítással bújik meg az út szélén. Rajtunk kívül azonban láthatóan mindenki könnyen tájékozódik, hiszen a parkoló tömve, s nagy szerencsénk, hogy bent az utolsó üres asztalnál lehuppanhattunk. A két percre ránk érkező família félórás várakozásra kényszerül.

Kint zimankó, ordas mínuszok, bent viszont maga a nyár. S nem elsősorban a kellemes klíma, sokkal inkább a vendéglő minden ízében nyarat idéző, igéző hangulata miatt. Akár ha egy nádas közepén épített halászkunyhó-bungalóban ücsörögnénk, még a padló is úgy szól, mintha a tó vize mosta volna recsegősre. A népies rusztikából kellene kevesebb, néhány korsó, kancsó, faragvány kerülhetne inkább a raktárba.
Persze nincs sok időnk ezen morfondírozni, inkább az étlappal kell megküzdenünk: nagyjából a nyolcaddöntőből indulnak a fogások, hogy aztán kemény selejtezőkön keresztül jussunk el a fináléig, s adjuk le a rendelést az alaposan kikérdezett, roppant segítőkész, s mindig a kellő pillanatban, óraműpontossággal érkező pincérnek. Halászkunyhó ide, Balaton-part oda, ezúttal mellőzzük a kopoltyúsokat; nem úgy a leveseket, melyek közül az Újházy-féle tyúk helyre kis cseréptálban érkezik. Néhány kanál után aztán kiderül, a külcsín ezúttal némiképp legyőzte a belsőt: nincs vele semmi különösebb gond, mindent bele is pakoltak, amit kellett, valahogyan mégsem állt össze igazán. Legalábbis a korábban már kóstolt halászlé után többet vártunk. Mint ahogyan a fokhagymakrémleves után sem csettintünk elragadtatásunkban, inkább konstatáljuk, letudtuk, jöhet a második fogás.

Melyek közül a Nyár örömét várjuk izgatottabban, pincérünk leírása alapján ugyanis igazi ízorgia vár ránk. A grillezett csirkemellet kacsamájjal bolondították meg, s az egész kazalnyi ressre sütött hagymakarika-halom alá került, mellé petrezselymes burgonya és kapros öntettel nyakon locsolt salátaágy dukált. Utóbbinál csipetnyivel több kapor jólesett volna, ám ez már csak egy háklis vénasszony kötözködése, mintsem valódi kifogás. Illetve abból is akad csipetnyi: az asztali sótartó olyan üres volt, mint a bendőnk, mielőtt betértünk.



Értékelés

Személyzet (1–10 pont): 8 (9)

Mint az atomóra

környezet (1–10 pont): 10 (9)

Nyár a zimankóban

étel (1–20 pont): 16 (18)

Halat kellett volna

(a korábbi pontszám)Nem okozott csalódást a Fokihegyi grilltál sem, igaz, az elnevezés alapján nem is számítottunk extravagáns étekre. Három gyönyörű szelet szépen borsozott, jól fűszerezett hús bújt a név mögött, hasábburgonyával, jókora adag grillezett hagymával, ecetes savanyúval. Mely kimondottan jól illett s ízlett a húshoz, a hagyma viszont kevesebb olajat is elbírt volna.
No nem ezért csomagoltattuk el a maradékot, sokkal inkább, hogy kipróbáljuk a múltkorában kihagyott desszertet. Mint akkor, most sem ez a rovat volt az étlap erőssége, de a palacsintázás is visszahozott valamit a nyár hangulatából a decemberi zordonban. A főnök számlát kísérő s egyben búcsúzó szavai is emeltek a hangulatunkon.

Mint az atomóra

környezet (1–10 pont): 10 (9)

Nyár a zimankóban

étel (1–20 pont): 16 (18)

Halat kellett volna

(a korábbi pontszám) -->

Címkék#Étlapozó
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!