Járai: a kormány ne támogassa a jegybank-törvény módosítását

[caption id="" align="alignleft" width="110"] Járai Zsigmond
[/caption]Noha a Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációt befolyásoló folyamatok összességében kedvezően alakultak és az  infláció a májusi csúcs után csökkenő pályára állt, mégis vita volt  a kamatmérséklés mértékéről - kommentálta a döntést Járai Zsigmond.  Hozzátette: a dezinfláció szempontjából kedvező volt a forint erős  árfolyama.
     Az idei és a jövő évre tervezett államháztartási hiány, valamint  a fizetési mérleg tetemes deficitje jelentős kockázatokat hordoz,  ami óvatos kamatcsökkentést indokol, s a jövőben is ez az óvatosság  jellemzi majd a  monetáris politikát - fogalmazott a jegybank elnöke.
     Véleménye szerint 2004-ben az államháztartás eredményszemléletű  (ESA alapon mért) hiánya 5,4 százaléknál több, akár 5,8 százalék is  lehet. 
     "A jövő évi költségvetés reális makrogazdasági pályát rajzol  fel, ugyanakkor túl kicsi lépést tesz a jó irányba, hiányoznak a  szükséges reformok" - jelentette ki Járai Zsigmond. Elmondta azt is,  hogy a konvergencia programban foglalt jövő évre vonatkozó 4,1  százalékos államháztartási deficitcél már elszállt.
     A jegybank számítása szerint a beadott 4,5-4,7 százalékos  államháztartási hiány prognózis 0,5 százalékos kockázatot rejt,  mivel a kamatkiadásokat 60 milliárd forinttal alátervezte a  Pénzügyminisztérium és az áfa-bevételek is bizonytalanok -  fejtegette az MNB elnöke.
     "Ezért indokoltan tervezte be a költségvetésbe a kormány a 100  milliárd forintos tartalékot " - fogalmazott a jegybank elnöke.
     Ellenezte a jegybanktörvény módosítását Járai Zsigmond és  felszólította a kormányt, hogy ne támogassa azt. Véleménye szerint a  törvénymódosítás célja az MNB függetlenségének csorbítása.
     "Egy európai uniós tagállamban elfogadhatatlan módszer a  jegybanktörvény módosítása, ha a kormány nincs megelégedve a  jegybank, illetve a Monetáris Tanács döntéseivel, s az alapkamat  csökkentését illetve gyengébb forintárfolyamot kíván" - hangoztatta  Járai Zsigmond.
     Hasonló véleményt fogalmazott meg Szapáry György, az MNB  alelnöke, aki elmondta, hogy a jegybank-törvény módosítása rossz  üzenet a piacnak és rossz alkotmányossági precedenst is teremt.
     A beadott törvénymódosítás szerint 11 főre bővíthető a jelenleg  9 tagú Monetáris Tanács. Ebben a jegybankot az elnök és a monetáris  politikáért felelős alelnök képviseli, a testület 4 tagjának  kinevezésére az MNB elnök tesz javaslatot, s azt - egyetértése  esetén - a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé. A  testület többi (6) tagjának kinevezését illetve felmentését a  miniszterelnök kezdeményezi a köztársasági elnöknek.
     Járai Zsigmond  a törvénymódosítás egyik pontjához hozzáfűzte: a  jegybankban nincs monetáris politikáért felelős alelnöki poszt.