2005.11.09. 07:00

Évente háromszázan fagynak meg

A hidegben meghaltak töredéke hajléktalan: az egyedül élő idősek vannak a legnagyobb veszélyben. A miniszteri biztos szerint a hajléktalanoknak kialakultak a „túlélési technikáik.”

Bánky Bea

„Magyarországon 316 ember halt meg tavaly télen azért, mert kihűlt vagy megfagyott. Ehhez nem kell, hogy odakint tomboljanak a mínuszok: ha 10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, már veszélyben vannak az utcán rekedtek vagy a fűtetlen lakásban élők” – mondta egy keddi sajtóbeszélgetésen Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) államtitkára.

[caption id="" align="alignright" width="300"] Tavaly Budapesten 18 ember fagyott meg az utcákon, köztereken.
[/caption]Tavaly Budapesten 18 ember fagyott meg az utcákon, köztereken. Telente az országban átlagosan 250-350 ember hal meg így, viszont megdöbbentő módon a kihűlés következtében elvesztett, kisebb falu lakosságát kitevő embereknek „csak” 10-15 százaléka hajléktalan. A többiek például olyan, jobbára egyedül élő idős asszonyok, akiknek nyugdíjukból nem telik a fűtésre, elesnek a fürdőszobában, és magatehetetlenül fekszenek a hideg kövön. Az áldozatok között vannak olyan rossz egészségi állapotú öregek is, akik rosszul lesznek, és mivel tanyán élnek, nincs a közelben segítség. Göncz Kinga szociális miniszter idén is eljuttat egy körlevelet a települések jegyzőihez, amelyben felhívja figyelmüket arra, hogy a tél közeledtével a fedél nélkülieken kívül az otthonaikban egyedül élő, elmagányosodott idős emberek – akikhez csak a postás vagy a gázóra-leolvasó kopog be – szintén fokozott veszélynek vannak kitéve.

„Abból a 18 emberből, akik tavaly Budapesten közterületen, a hideg miatt haltak meg, csupán egyetlen hajléktalan volt.” – mondja Vecsei Miklós miniszteri biztos. Szerinte ennek oka az, hogy az utcán élőknek „jól működő túlélési stratégiáik vannak.” „Gyakran elcsodálkozom, hogyan nem fagy meg egy mezítlábas, aluljáróban élő hajléktalan mínusz húsz fokban” – tette hozzá. Általában tél elején gyakoriak a halálesetek, amikor az utcán lévők még nem alkalmazkodtak a hideghez, illetve tél végén, amikor már kimerültek. „Zsákutca, ha a hajléktalankérdés megoldását leszűkítjük újabb és újabb hajléktalanszállók, nappali melegedők építésére” – véli Korózs Lajos államtitkár. Kiemelte, hogy a hajléktalan-ellátásban az elmúlt évek fejlesztései sikeresnek bizonyultak: ilyen például a telefonos bejelentésekre épülő, 22 krízisautóval működő diszpécserszolgálat, vagy a hajléktalanokat ellátó, éjjel-nappal működő egészségügyi centrumok. De ilyen a VIII. kerületi Fűtött Utca, a Nyugati pályaudvarnál létesített Szociális Váró, valamint Tarnabod, a „befogadó falu” néven ismertté vált heves megyei település is.

A nappali melegedőkben – főként azokban, ahol a rászorulók főtt ételt kapnak és mosodai szolgáltatást vehetnek igénybe – mindig nagy a zsúfoltság. A szállásnyújtó intézményeket a becslések szerint 15-30 ezer hajléktalannak csupán töredéke veheti igénybe, mivel ezekben mindössze 5500 férőhely van.

Vecsei Miklós utalt arra, hogy a „homeless” kifejezéssel Nagy-Britanniában nem csak azokat illetik, akiknek nincs tető a fejük fölött, hanem azokat is, akik néhány négyzetméteren, nyomorúságos körülmények között élnek. „Ha mi is így számolnánk, Magyarországon riasztóan magas eredményt kapnánk” – mondta. Kérdésünkre még megközelítőleg sem árulta el, mennyien lehetnek idehaza azok, akikre a fenti kifejezés ráillik, de számuk feltehetően több százezres nagyságrendű. A magyarországi hajléktalanok pontos számát nehéz megmondani, hiszen sokan csatornákban, szervizalagutakban rendezkednek be, egész családok élnek ilyen helyeken kialakított, bútorozott hajlékokban.