Lakat kerülhet a falusi gyógyszertárakra

A kívülálló szerint jó üzlet a patika. Ennek ellent mond, hogy a túlélésért küzdenek a települések kis gyógyszertárai. Újonnan a városokban létesítenek gyógyszertárakat, a vidéki veszteséges patikákra azonban nem akad vevő.
Miseta János a göllei patika tulajdonosa azt mondja, hogy a talponmaradás a cél.

– Gölle távol esik a főúttól, itt nincs átmenő forgalom – mondta.– A falu betegeit látjuk el medicinákkal. Nem tudunk készletezni, naponta rendeljük a gyógyszereket. A beteg este hatig jöhet a receptjével és másnap reggel megkapja a gyógyszert. Olyan szinten visszaesett a forgalom, hogy esetenként saját zsebből kell a gyógyszertár hiányát pótolni. 77 éves vagyok, szívem szerint eladnám a patikámat, de nincs érdeklődő. Az unokám másodéves gyógyszerész hallgató, ő kéri, hogy tartsak ki, amíg végez. De vele mi lesz? Hajdanában komoly állattartás volt a faluban. Az állatgyógyászati szereket is nálunk szerezték be a gazdák. Ma nincs állat, nem kell a patikaszer. Az egyetlen szerencsénk, hogy viszonylag messze van tőlünk Kaposvár, így kevesen vállalkoznak
gyógyszerbeszerző útra.

Mernyén Szabó Lajosné az elsők között volt a privatizációban. 12 éve nemcsak  gyógyszerész, hanem tulajdonos is. Ők házhoz viszik a pirulákat.
– Már az édesanyám is itt volt gyógyszerész, lassan hatvan vezeti a család ezt a patikát – mondta.– A felsőmocsoládi betegeknek házhoz visszük a gyógyszert. Az ottani orvosi rendelőben van egy postaláda, aki igényli az bedobja a receptjét. Hetente kétszer hozzuk el a recepteket és visszük ki a gyógyszereket minden plusz költség nélkül. A vény nélküli gyógyszereket elég egy papírcetlin vagy telefonon megrendelni. Ez is a túlélésnek egy módja. Vállaljuk a plusz költségeket, azért, hogy tőlünk vásároljanak.

Gara István az Országos Gyógyszerészkamara Somogy megyei elnöke szerint nem általános a házhozszállítás. Azt mondta, hogy a kis forgalmú patikákat sokkal érzékenyebben érintette a forgalom csökkenés, mint a nagyobbakat.
– Az utóbbi időben mintegy 15-20 százalékos forgalom csökkenés tapasztalható – mondta.– Nem egy patikának a havi forgalma alig éri el a négymillió forintot. Ebből jó esetben ötszázezer forint a bruttó nyereség. Ebből adózik, fizeti az alkalmazottakat, a rezsiköltségeket. Könnyen kiszámítható, hogy mennyi marad. A kis gyógyszertárak némelyike 120-140 ezer forint közötti támogatást is kap, illetve a nagyobb forgalmú patikák a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek forgalma után úgynevezett szolidaritási adót is fizetnek.

A somogyi patikusok közül több mint negyvenen hatvan év felettiek. Ez is egyik oka, hogy félteni kell a kis gyógyszertárakat.
– Ha ezek az idős szakemberek befejezik, nem lesz utánpótlás – mondta Gara István.– Amíg bírják, csinálják, addig lesz a faluban patika, de utána... A posta elméletileg majd házhoz viszi a vényköteles gyógyszereket. Hogyan oldják meg mondjuk a hűtést, és ki válaszol a beteg kérdéseire. Azonkívül léteznek a vény nélkül kapható gyógyszerek is. Azt hogyan viszik házhoz? Mind megannyi kérdés, amire egyelőre nincs válasz.

Kézi-gyógyszertár a rendelőben

A gyógyszerellátásban csak ideig-óráig jelent megoldást az orvosok kézipatikája. A legalapvetőbb gyógyszereket náluk esetleg meg lehet vásárolni, de messze nem olyan széles a skála, mint amekkora az igény. Ahol nincs sem a faluban, sem a közelben gyógyszertár, ott kényszermegoldásnak elmegy. Gara István szerint azonban kérdés, hogy a háziorvosoknak megéri-e? Németh Anna magyaratádi háziorvos azt mondta, hogy rá hatalmas terhet rőt a kézipatika üzemeltetése. Úgy látja, nincs is igény rá, a betegek Kaposváron szerzik be a pirulákat. Abban a gyógyszertárban, ahol a legolcsóbb.