Járai: a kormány programja alkalmatlan a válságkezelésre

Járai Zsigmond szerint felére kellene csökkenteni a parlament létszámát és a minisztériumok számát, ugyanakkor jobban megszervezett állami munkára, kevesebb önkormányzati hivatalra volna szükség a válságból való kilábaláshoz. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) akadémiai programsorozatának dél-dunántúli állomásán, Kaposváron a városházán beszélt erről hétfőn délelőtt.



– Maximálni kellene az állami vállalatok vezetőinek a fizetését csakúgy, mint a cégautók használatát – mondta Járai Zsigmond az Egy válság szakmai anatómiája és hatása című előadásában. – Csökkenteni kellene a bürokráciát, hiszen rengeteg az értelmetlen szabály, s persze a korrupció visszaszorítása is elkerülhetetlen. Leglátványosabban tehát az államapparátust kellene szűkíteni, nem az emberek zsebéből kellene elvenni. Véleményem szerint a kormány alapvetően téves úton jár válságkezelő programjával, aminek egyébként vannak helyes elemei. Ebben a formában azonban a program csak a költségvetési válság kezelésére alkalmas út, talán arra sem igazán. Az egész gazdasági válság kezelésére totálisan alkalmatlan.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Járai Zsigmond szerint a kormány programja alkalmatlan a válságkezelésre
[/caption]
Járai Zsigmond szerint a klasszikus, hagyományos közgazdaságtani alapeszmék nem fognak működni a közeljövőben. Arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy Magyarországon, magyar vállalkozóknak magyar munkaerő alkalmazásában kellene segíteni. S nem elég a válság pénzügyi oldalát kezelni, a szociális és a gazdasági válságra egyszerre kell megoldást találni. A gazdaság részben azért vesztette el a versenyképességét, mert túlságosan magasak az adóterhek, s túlzottan bonyolult az adórendszer. Nem lehet megkerülni tehát az adócsökkentést, s legalábbis egy ideig egykulcsos adóra volna szükség.

Tavaszra elfogy a pénz

A világválság kialakulásában három csoport játszott közre alapvetően Járai Zsigmond szerint: a felelőtlen politikusok, a pénzéhes bankárok és a hozzá nem értő közgazdászok. A válság hazánkat súlyosabban érintette az átlagosnál, hiszen a 70-es évek közepétől kezdve a hiteleinket mindig csak újabb hitelekből tudtuk fedezni – mondta. – Amikor aztán a bankok már nem adtak kölcsönt, akkor fordultunk a Nemzetközi Valutaalaphoz. Segítségükkel egy darabig még tudjuk fizetni a kötelezettségeinket. Várhatóan azonban a jövő tavaszra elfogy ez a pénz is, s egyelőre nem látszik, hogy utána miből finanszírozzuk a hiteleinket.