Gazdaság

2010.11.15. 07:30

Otthontalanság kora: szellemházak és lakás nélküli fiatalok

Nincs állami segítség, a bankoknál pedig hiába kilincselnek hitelért az otthonteremtők.

Harsányi Miklós

A fedélre vágyó fiatalok így nem gondolhatnak házasságra és gyermekvállalásra. Padlóra került a lakásépítési-üzletág. Ezt a véleményt nemcsak a vállalkozások, hanem a hitelirodák munkatársai is osztják. A lakásépítésben jövőre ötven éves negatív rekord dőlhet meg, ha az állam nem avatkozik közbe.

Eközben újabb társasházakat húznak fel megyénkben, de a vagyont érő otthonokra nincs fizetőképes kereslet. Szakértők a bérlakás-építési programok beindításától remélnek változást, ám ebben nélkülözhetetlen a költségvetési szerepvállalás. Ördögi körbe jutottak a vásárlók, a beruházók, de az önkormányzatokat is sújtja a válság.

Szaporodnak a szellemházak Somogyban is. Esténként sötétbe borul a kaposvári belvárosi luxuspalota. A 28 otthonból nyolcat adtak el bő két év alatt, s eddig mindössze hárman költöztek a Kossuth téri épületbe.

– Az elképzelhető legrosszabb folyamat zajlik le a piacon – állította Karalyos József, a kaposvári Főtér Kft. ügyvezető igazgatója. – Nincs beruházás, nem forog a pénz. Áll a tőke, ahelyett, hogy pörögne a gazdaság. Az építőiparban ennél nagyobb tragédiát nem lehet elképzelni, holott az ágazatnak óriási felhajtóereje van. A szakterület széles körben adhatna munkát az embereknek és tetemes adót fizetne az államnak. Feltéve, ha a gazdasági körülmények megváltoznának.

Pénzügyi-gazdasági fordulatra van szükség az építőiparban – kongatják meg a vészharangot a szakértők. Azt mondják: a kezdőlépést a hitelezési gyakorlat felülvizsgálatával kell kezdeni. Csúcs Tibor, az egyik kaposvári ingatlanforgalmazó iroda munkatársa megérti a lakásalapítás előtt álló fiatalok gondját. Forintalapú hitelhez ugyan hozzájuthatnak a szerencsések, ám ez a konstrukció gyakorta drágább, mint amilyen korábban a svájci frank alapú volt. Úgy látja: legalább havi nettó 150 ezer forintos fizetésre van szükség ahhoz, hogy valaki nyugodt szívvel lakásvásárlásba vágjon.

– Addig nem változik gyökeresen a helyzet, amíg a bankok magatartása nem változik – húzta alá. – Igaz, ehhez a gazdasági-jogi környezetnek is igazodnia kell. Az államnak is másként kell viszonyulnia a pénzintézetekhez. Talán a bérlakás építési program hozhatna áttörést. Ez elsősorban az alacsony keresetűeknek és a fiatal korosztálynak nyújtana segítséget.

Saját lakásra nincs pénz, sokan mégis berzenkednek a bérlakástól. Amíg Magyarországon a lakásállomány alig 9,5 százaléka bérlakás, addig Nyugat-Európában a lakosok 40-45 százaléka él ilyen típusú otthonokban. Különösen magas a bérlakásban lakók aránya Németországban és Belgiumban. Egyes számítások szerint Magyarországon 40-45 milliárd forintnyi támogatás felhasználásával évente legalább 5000 bérlakást lehetne felépíteni. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) szerint jövőre szükség lenne a bérlakásépítések ösztönzésére költségvetési forrásokból, illetve középtávon uniós források bevonásából is.

A statisztikai hivatal novemberi gyorstájékoztatója is visszaigazolta a korábban jelzett trendeket – utaltak az ágazat mélyrepülésére. Tájékoztatásuk szerint a lakásépítési számokat mindig alapvetően befolyásolták az állami támogatások. Ha jövőre nem lesznek érdemi lakásépítési ösztönzők, valószínűsítik, hogy 50 éves negatív rekordot érnek el a lakásépítések. A TLE szerint jövőre EU-s forrásokból csak a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló lakásépítésre van lehetőség. A jelenlegi szabályozás nem engedi, hogy az uniós források érdemben felhasználhatók legyenek az ezen túlmutató szociális – közösségi – bérlakásépítésre. Az egyesület szerint kínálkozik a lehetőség: az uniós álláspont és szabályozás módosítását – az uniós elnökség kapcsán – a magyar kormány keresztül vihetné.

Kalmár Tibor építőipari vállalkozó, aki a fővárosi és balatoni megbízások mellett csak a megyeszékhelyen 12 társasház felépítését vezényelt le, osztja a véleményt: érdemes bérlakást építeni. Ezzel sokak lakhatási gondja megoldódna, s gyógyírt jelentene az ágazatnak is.



Megtudtuk: Kaposváron az elmúlt négy évben 30 bérlakás épült, a közelmúltban adták át a Fő utcai fecskeház lakásait. A beruházás kizárólag önkormányzati forrás felhasználásával készült el. 1998 és 2002 között 280 bérlakás épült a somogyi megyeszékhelyen, ma 100-150 ilyen otthonra lenne szükség. Hasonló gondokra keresik a választ más somogyi települések vezetői is. Csurgón például 147 bérlakás található, van, amelyik csaknem száz éve épült. Ma itt harmincegyen várnak sorsuk jobbra fordulására. Az önkormányzatok azonban nyomatékosan felhívták a figyelmet: csak állami források bevonásával képzelhető el a lakásépítés.

Minőségi támogatást

A korábbi szocpolt minőségi lakásépítések támogatása váltsa fel – ezt javasolja a Társaság a Lakásépítésért Egyesület. Olyan rendszert képzelnek el, amely a minőséget, az energiahatékonyságot és a népesedési szempontokat egyaránt a támogatások előfeltételévé teszi, s csak meghatározott lakásméretig ad támogatást. Számításuk szerint amúgy az építési költség nagyjából negyven százaléka megtérül a költségvetésnek adó- és járulékbevételekben. Kiszámolták: 20 millió forintos kivitelezési költségnél ez 8 milliós bevételt jelent. Egy épületre adott 3 milliós támogatás viszont már érezhető segítség.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!