Gazdaság

2011.01.14. 07:00

Túl sok a hitel, az önkormányzatok körmére néznek

Sok éves latolgatás-tologatás után januártól szigorította meg a törvényhozás az önkormányzati hitelfelvétel lehetőségét. A korábbi kormányok késlekedése, és – pártállástól teljesen függetlenül – a helyhatóságok megszorultsága, fejlesztésekbe menekülése azonban eddigre mintegy ezermilliárdos hitelállományt halmozott föl.

Balassa Tamás

Unokáink is fizetni fogják, mondják a folyamat kritikusai. Az életminőség-javító fejlesztések beruházásösztönző vonzerőt jelentenek, érvelnek a hitelpártiak. Egy bizonyos, a rövidesen elkezdődő hitelszolgálat egy szebb országban lesz sok helyütt gyötrelmesen nehéz, és 2027-2030-as lejáratokról beszélve, sokáig fogunk emlékezni ezekre az időkre. És amint a háztartások, úgy a települések esetében sem érdemes felkamatolással kiszámolni: mibe kerül az út, a fürdő, a művelődési ház húsz év múlva. Az állampolgárok mosolyát és jó érzését nem tudnánk forintosítani a számolási eljárásban. Persze a félelmeiket sem.

Egy bizonyos: az állam megelégelte az államháztartási hiánycél tartásának esélyeit rontó elszabadult eladósodást, és vészféket tett az olykor a vesztükbe rohanó önkormányzatokra. Januártól független könyvvizsgáló szakmai véleményét kell kikérnie annak az önkormányzatnak, amely éven túli hitelfelvételt vagy kötvénykibocsátást tervez, s az álláspontot mind a testületnek, mind a pénzintézetnek meg kell ismernie. Döntést ezzel együtt is csak minősített, tehát kérharmados többséggel hozhatnak a képviselők.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint a hitelfelvételi korlát fontos, de nem elégséges megoldás a szektor évek óta maga előtt görgetett gondjaira. Szerinte nem lehet megúszni a feladat-, hatáskör és finanszírozás teljes újragondolását.
– A magyar önkormányzatok jelentős része tartósan nem hitelképes, sem a számlavezető, sem egyéb banktól nem kap hitelt  – mondta Zongor Gábor. – Ez egyrészt érthető a hitelező oldaláról, hiszen az önkormányzatok nagy része még a mindennapi működéshez szükséges forrásokkal sem rendelkezik, nemhogy fedezetként szolgáló saját bevétellel vagy mozgósítható vagyonnal.

A főtitkár szerint az bekövetkezni látszik, amiről a szakma évek óta beszél. Sok önkormányzat takarékos gazdálkodással, társulásba szerveződve, költséghatékonyan sem tudja fenntartani a működését. A hitelfelvétel esetükben szóba sem jöhet. Az eladósodás rendszerén, tette hozzá, eddig is voltak fékek, persze a legnagyobb léptékű eladósodottság nem a kistelepülésekre, hanem a nagyvárosokra és a megyei önkormányzatokra volt jellemző, kötvénykibocsátással például.

– A nagy kérdés az, mire fordították a kibocsátásból származó forrásokat – figyelmeztetett Zongor Gábor. – Az önkormányzati fejlesztések finanszírozása elfogadott megoldás, különösen akkor, ha bevételt is termelő beruházásról van szó. De nagyon nagy baj, ha működésre mennek a hitelforrások, mert az a jövő felélése, és az is nagyon aggályos, ha olyan fejlesztések készülnek hitelből, amelyek a működés költségét növelik, többletkiadásokkal járnak. Ez is jellemző sajnos Magyarországra.

Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője azt mondta: a megyei jogú város – a fővárossal, a kerületekkel és a megyei önkormányzatokkal együtt – annak a 65 önkormányzatnak az egyike, amelynek eddig is kellett könyvvizsgálót alkalmaznia a költségvetés elkészítésekor. A részben-egészben hitelből épülő beruházásokról így szakvéleménnyel alátámasztva születettek közgyűlési támogató döntések.
– Eddig is volt fék a hitelfelvételen, de a döntéshozók kétségkívül sokkal szigorúbbá tették a szabályozást, és bevezették, kiterjesztették a független könyvvizsgálói kötelezettséget – mondta Kéki Zoltán. – Kaposvár elkezdett, idénre egymilliárd forint körüli hitelfelvétellel számoló fejlesztéseit nem érinti a szigorítás, de a jövőben elképzelhetően nehezebb lesz hitelhez jutni.

A város az ígért és várt állami támogatáson felül a hétmilliárdos színházrekonstrukciót is banki háttérrel tervezi. Jelenleg több, a későbbiekben remélhetően bevételgyarapodást is hozó „önerőhiteles” nagyberuházás fut a megyeszékhelyen, a fürdő- és a vásárcsarnok-építés például, amint az Agóra-beruházásban is tartalmaz kamatterhes számlapénzt.



Szita László szerint az olykor 2027-2030-ig tartó hiteltörlesztési időszak komoly tehertétel lesz számos önkormányzatnak

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara költségvetési tagozat ezekben a napokban dolgozza ki ajánlását a költségvetési minősítéssel is rendelkező tagsága számára az önkormányzati hitelfelvételi eljárásokra nézve. Többletfeladat vár rájuk, de el fogják végezni, aminek természetesen lesz számításba veendő idő- és költségvonzata is. Ezt a somogyi szervezet elnöke, Szita László mondta megkeresésünkre.

Januárig csak a költségvetés jóváhagyásakor kellett hitelfelvételi korlátot számítaniuk az önkormányzatoknak, a tényleges hitelfelvételkor vagy kötvénykibocsátáskor további kötöttség nem nagyon volt előttük. A jogszabály ezt szigorította a könyvvizsgálói alkalmazással, a szakvélemény testületi és pénzintézeti megismertetésével, valamint a minősített többséget igénylő döntéssel. Hazánkban januárig csak a 65 nagyobb települési és helyi önkormányzatnak kellett könyvvizsgálót alkalmaznia, valamint a 300 millió forintot meghaladó éves kiadás fölötti – hitellel bíró vagy azt felvenni készülő – településeknek a törlesztés időtartamáig.

Szita László szerint az olykor 2027-2030-ig tartó hiteltörlesztési időszak komoly tehertétel lesz számos önkormányzatnak. Az árfolyamkockázat is nagy kockázatot rejt magában. A törvényhozás mostani kontrollja a költségvetési minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló szerint a felelős gazdálkodás követendő trendjét erősíti.

Kötvényes fájdalom - a szerző kommentárja

Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ elnöke Szolnok önkormányzati ellenőrzése kapcsán azt mondta: Magyarországon a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás szükségszerű lépés volt, melyre az utóbbi években az önkormányzatiság megőrzése érdekében kényszerültek a települések. Talán mentség, de nem gyógyír ez Nemesvid bajára. Vagy egykor Felsőmocsoládéra, még régebben Nágocséra vagy Somogyfajszéra.

Más források említik: az önkormányzati kötvénykibocsátás mértéke a mai állás szerint 600 milliárd forint, a teljes adósságállomány pedig 1000 milliárd. Ez nem kevés, viszont sok. Nagyon durván lefordítva: ezt a pénzt, vagy ennek egy részét, esetleg többségét nem kapták meg jogos – vagy elvárt – jussként az önkormányzatok. Ideje volna itt is a tisztánlátásnak. Kinek, mit, mennyiért kell elvégeznie? Ez egy egyszerű munkaköri leírásban is alapfeltélel. Az önkormányzat is munkavállaló, tessék felnőttként kezelni, és akkor majd úgy is viseli magát...

Más források említik: az önkormányzati kötvénykibocsátás mértéke a mai állás szerint 600 milliárd forint, a teljes adósságállomány pedig 1000 milliárd. Ez nem kevés, viszont sok. Nagyon durván lefordítva: ezt a pénzt, vagy ennek egy részét, esetleg többségét nem kapták meg jogos – vagy elvárt – jussként az önkormányzatok. Ideje volna itt is a tisztánlátásnak. Kinek, mit, mennyiért kell elvégeznie? Ez egy egyszerű munkaköri leírásban is alapfeltélel. Az önkormányzat is munkavállaló, tessék felnőttként kezelni, és akkor majd úgy is viseli magát... -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!