Pénz a pusztító szeszély ellen, kétpilléres az agrárkár-alap

– A termelőknek két ősellensége van: a fagy és az aszály – mondta Tóth István, a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóság nyugalmazott igazgatója. – Ehhez jön még a vihar- és a jégkár. Ez olyan pusztítást okozhat, hogy az egész éves munka órák alatt tönkre mehet.
Január elsejétől új, kétpilléres kockázatkezelési rendszer állhat a növénytermesztési és kertészeti ágazatban dolgozó mezőgazdasági termelők rendelkezésére. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) arról számolt be: az új rendszernek köszönhetően a termelők a jelenleginél jóval szélesebb körű védettséget élvezhetnek a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben. A kormány elfogadta a mezőgazdasági termelést érintő időjárási- és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényről készített előterjesztést.

A jogszabályt rövidesen a Parlament tárgyalja. Vörös Bálint, az agrárkamara szaktanácsadója elmondta: több feltételt támasztanak a jelentkezőknek. Így azok léphetnek a kárenyhítési rendszerbe, akik területalapú támogatást kapnak, s legalább 10 hektáros szántóföldjük van, szántóföldi zöldségtermelésnél minimum öt hektárnyi területen gazdálkodnak. Az ültetvényeknél egy hektárnyi az a legkisebb terület, amelyre biztosítást lehet kötni.
– A szántóföldi növénytermesztésnél hektáronként ezer forint lesz a díj évente, míg a szőlő, zöldség és gyümölcs esetében háromezer forintot kérnek a gazdálkodóktól – utalt a tervekre. – Amennyit befizetnek a termelők, ugyannyit biztosít az állam a költségvetésből.




Teljes összegű kártérítés

– Az új kárenyhítési rendszer I. pillére az árvíz- és viharkárokkal kibővült kockázati körben, jóval nagyobb termelői kört átfogva, ezzel nagyobb kockázatközösséget és nagyobb kárenyhítési alapot képezve, a termelői elvárásokhoz jobban igazodva nyújt méltányos kárenyhítő juttatást a gazdáknak – tudatta a szaktárca. Az új kockázatkezelési rendszer II. pillérét egy üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció képezi. Újdonság, hogy az agrárbiztosítóknál az aszályra, a tavaszi fagyra, a felhőszakadásra és az árvízre is lehet biztosítást kötni. Vörös Bálint azzal számol: ha a termelők széles rétege él a lehetőséggel, úgy minden bizonnyal reális lesz a várt éves 4-4,1 milliárd forintos befizetés. Így ha az állam ennyit még hozzátesz, akkor már tekintélyes alap áll rendelkezésre. 


Biztosítják a nyugalmat

Sokakban csak akkor tudatosul a biztosítás haszna, amikor már késő. Akkor ugyanis már bekövetkezett a baj – vélekedett több agrárszakember. Kálmán János jutai gazdálkodó 40 hektárt művel meg: árpát, búzát kukoricát és repcét is termeszt. A gazdaságra megkötötte a biztosítást, ami szerinte feltétlenül nyugalmat jelent.
– Nagyjából 50 ezer forintot fizetek évente – tudtuk meg Kálmán Jánostól, ám nem titkolta: ha az új biztosítási rendszer vonzó lesz, minden bizonnyal csatlakozik majd.