Gazdaság

2012.06.28. 08:39

Csőd, utcára tett munkások: atomjaira hullik az építőipar

Megroggyant az építőipar; júniusban újabb, ezúttal egy siófoki kisvállalkozás fejezi be tevékenységét.

Harsányi Miklós

Megugrott a végelszámolások száma az ágazatban, megyénkben az első negyedévben 28 ügyet rögzítettek, közel annyit, mint 2011-ben egész évben. Somogyban újabb cégek jelenthetnek csődöt, munkások százait tehetik az utcára, 20-25 milliárdos lánctartozás fojtogatja a vállalkozásokat, szakértők szerint a helyi építőipar atomjaira hullhat szét.

– Munkát a kisvállalkozóknak – legszívesebben ezzel a jelszóval indítana mozgalmat az Iparosok Országos Szövetsége. A megyei kórházon kívül a környéken ugyanis alig van nagyberuházás a környékén. Szerintük hiába hirdetik óriási táblákon az uniós és állami építkezéseket, felújításokat, ha ahhoz a családi- és kisvállalkozások jelentős köre nem fér hozzá.

Szekeres Lajos, a kaposvári Szemeco Kft. ügyvezető igazgatója szerint az esetek többségében nagycégek halásszák el a jó bevétellel kecsegtető munkát
– Ha esetleg mégis megbízást szereznek a kisebb cégek, akkor nulla áron szinte agyondolgoztatják őket, s gyakran nem fizetik ki őket – emelte ki Szekeres Lajos. – Szerintem gyakran durván kihasználják a lehetőségeket a nagyvállalkozások, visszaélnek a helyzetükkel.

Öt éve indult meg az építőipari cégek kálváriája, Szekeres Lajos szerint három esztendeje katasztrofálisak a körülmények. A lakossági építkezések is visszaestek, a lánctartozás minden korábbinál nagyobb méretek ölt. Saját példát említett: egy Balaton-parti szálló építkezésénél 12 millió forintja ragadt benn. Vállalkozásuk hiába vár 2,5 millió forintot az egyik tapolcai cégtől, s a sümegi vállalkozástól remélt egymillió forintra is keresztet vethetnek. 

Budai Ferenc, az Iposz megyei elnöke szerint gyakran előre borítékolható a bukás.
– Hasraütésszerű ötleteléssel aligha lehet változást elérni – jegyezte meg. Ezzel arra utalt, hogy elemzések megpendítették: amíg országosan 2009 és 2011 között évente nagyjából 90 ezer ingatlan adásvételi tranzakciót regisztráltak, az idén 100-110 ezret jeleznek előre. Ez némi optimizmusra ad okot a lakáspiacon, bár szakértők hozzáteszik, hogy a mutató még mindig elmarad a válság kirobbanása előtti 200 ezres nagyságrendtől.
– Az első félévben újabb 10-15 százalékos forgalom-visszaesést szenvedett el a somogyi építőipar – vont mérleget. – Kizárólag a kkv-szektor igényeire alapozó stratégia adhat reményt a változásra. Ha erre kísérletet sem tesz a politika, úgy csődök tizedelik az ágazatot.

Somogy: 25 milliárdos körbetartozás

Az építőiparban gyakori a felszámolás, illetve a végelszámolás. Ennek oka lehet az adótartozás, a körbetartozás és az adómorál romlása.
– A gazdasági válság az építőiparban is érezteti hatását – reagált megkeresésünkre Fülöp Eszter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kaposvári szóvivője. Hozzátette: a költségek növekedésével az a gazdálkodó, amelyik nem eléggé tőkeerős, s nem kapja meg időben számlája ellenértékét, nem tudja a kifizetéseit határidőre teljesíteni.

Körbetartozások alakulnak ki, ami a cég működést ellehetetleníti. A fizetésképtelenné váló vállalkozás kénytelenek tevékenységét befejezni, és saját maga ellen kezdeményezni a felszámolást. Somogyban 2012. első negyedévében 10 felszámolást és 28 felszámolást tart nyilván a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ezzel szemben tavaly – egész évben – 64 felszámolás és 40 végelszámolási eljárás indult az építőipari vállalkozásoknál.

Daxner Gábor, a VOSZ somogyi elnöke tavasszal közölte: Somogyban 20-25 milliárd forintra becsülik a lánctartozás mértékét. Azt mondta: négy pontba sűrített javaslattal kívánnak előállni a Vállalkozók Országos Szövetsége felé. A veszélyesnek tartott szerencselovagokat előzetesbe küldenék és felgyorsítanák az állami megrendelések után járó kifizetéseket. Az egyik javaslat arról szólt, hogy az önhibájukon kívül kényszerhelyzetbe jutott vállalkozások – állami garanciavállalás mellett – kapjanak banki hitelt, amiből képesek kifizetni az adósságukat.



– Nem adtam be a javaslatot – reagált megkeresésünkre szerdán Daxner. Kifejtette: a Magyar Vállalkozókért Alapítvány részben ezzel a kérdéskörrel kíván foglalkozni, s velük együtt kívánja orvosolni az építőipari cégeket különösen sújtó gazdasági gondokat.  A VOSZ megyei elnöke átmeneti megoldási javaslatként mindenesetre felvetette: a családi- és kisvállalkozók feltétlenül kérjenek biztosítékot a megrendelőtől. Ez egyértelműen garantálja, hogy a tisztességesen elvégzett munka után megkapják a vállalkozók a jogos jussukat.

Munkát, a segély nem megoldás

Az egyéni vállalkozók is súlyos árat fizettek. Egy kaposvári festő-mázoló, akinek hosszú éveken át biztosan volt munkája, nemrég visszaadta az ipart.
– Annyi adót-és járulékot kellett fizetnem, hogy már a család megélhetése került veszélybe – mondta a férfi. – Jó dolog a szabadság, de inkább visszamentem alkalmazottnak. Bár egyre inkább foglalkoztat, hogy miként alakul a mostani munkaadóm sorsa. Különösen az érdekel, hogy mi lesz majd ősszel, a szezon végén. Rossz lenne beállni a hosszan kígyózó sorba és segélyért kuncsorogni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!