Gazdaság

2013.03.11. 07:50

Jön az öntözési ügynökség, milliárdok ömlenek a gátakba

Bár a hétvégén is esett, a csapadék gyakran jelent gondot Somogyban. Ha túl sok az égi áldás, a belvíz veszély okozhat fejfájást, ha kevés, az aszály fenyeget. Vízkincsünkre az eddiginél is jobban vigyázni kell.

Harsányi Miklós

A felszíni vizes adatbázis alapján megyénkben az öntözött területek nagysága 2776 hektár, derült ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Somogyi Hírlapnak eljuttatott tájékoztatójából. Érdeklődésünkre kifejtették: Magyarországon napjainkban közel 100 ezer hektárt öntöznek. A legtöbb termelt növényfaj esetén öntözés nélkül is lehet eredményes termelést folytatni, azonban a hozamok ingadozása, a termésbiztonság és a minőségi termékek előállítása ezeken a területeken is szükségessé teheti az öntözés alkalmazását.
– Az öntözés visszaesésének fő oka, hogy a költségek magasak, illetve a hazai termelők elsősorban aszálykár elhárításának céljából öntöznek, s nem az intenzív öntözéses gazdálkodás feltételei szerint – hívta fel a figyelmet a szaktárca. – Magyarországon a mezőgazdasági vízhasználat tekintetében alapvető problémát jelent, hogy alacsony az öntözött területek aránya.



A magyaratádi Barátság szövetkezet azok táborát gyarapítja, ahol egy csepp vizet sem öntöznek a földekre. Laczkovics Sándor, a 226 hektárt művelő, s összességében 2400 hektáron szolgáltatást nyújtó gazdaság elnöke szerint nincs is nagyon lehetőségük a rendszer kiépítésére. – Nincs olyan víztározó a környéken, amelynek alkalmazásával ezt a feladatot megoldhatnánk – húzta alá. – Alapvetően a természet befolyásolja az életünket, a tavalyi aszály drasztikusan befolyásolta a terméseredményeket.

Kora tavaszig viszont bőséges volt az égi áldás. Magyaratád vonzáskörzetében az idén március 9-ig 265 milliméter csapadék hullott, 2012. első negyedévében mindössze közel 130 millimétert jegyeztek fel. Laczkovics egyetért a szaktárca véleményével, miszerint számos térségben feltétlenül érdemes lenne tározókat, kisebb csatornákat építeni, s ehhez komplett öntözőrendszereket kialakítani. Ezzel javulhatna a termelés hatékonyság, kiszámíthatóbbá válna a gazdálkodás. Csakhogy – mint esetükben is – ahol nulláról kell indulni, ott könnyedén több százmillió forintra rúghat a végösszeg.

A kormány szándéka, hogy jelentősen növelje az öntözéses gazdálkodás feltételeit, számolt be a VM. A szaktárca kommunikációs osztálya felidézte: ezzel kapcsolatban már több lépés is történt – például az egynyári öntözés bevezetése – és számos intézkedést terveznek a jövőben. Így a jogi szabályozás területén további egyszerűsítések várhatóak. A 2014.-2020. közötti európai uniós időszakban támogatásokat írnak ki. Megtudtuk: a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Vízstratégiát dolgoz ki, amelynek konzultációs anyaga letölthető a minisztérium honlapjáról is: a dokumentum kiemelten foglalkozik az öntözési feltételek javításával. Kitértek rá: a kormány Öntözési Ügynökséget hoz létre, amelynek szintén ez lesz az első rendű feladata.

– Csak a kukoricánál nagyjából 100 millió forint bevételkieséstől estünk el tavaly – összegzett Szilágyi István, a gyékényesi Mezőgazdaság Zrt. elnöke. Kifejtette: ha megoldhatnák a vízelvezetést, s rendeződne az osztatlan földek kapcsán kialakult probléma, elképzelhető, hogy 2-3 éven belül ők is kiépítik a saját öntözőrendszerüket. A környéken van erre alkalmas vízkészlet, s szándékuk szerint a magas aranykorona értékű mezőgazdasági területeket védenék az aszálytól. Úgy fogalmazott: ahol ennyi víz van, nagy vétek nem kihasználni a lehetőségeket. Trenyik Tibor, a megyei növényvédelmi kamara elnöke kiemelte: sajnos, az országban manapság rengeteg helyen nem hasznosítják hatékonyan a rendelkezésre álló vízmennyiséget. A Duna és a Tisza bőséges hozamára utalva rámutatott: a víz jelentős része csak átfolyik az országon, holott óriási kincsről van szó.
– A gazdálkodók és a mezőgazdasági cégek zöme főként az intenzív termesztésű növényi kultúráknál – a többi közt zöldségek, egyes gyümölcsök esetében – öntözik a területet – emelte ki. – Ennek leginkább anyagi oka van. Az öntözési feltételek kialakítása, a hálózat fenntartása tetemes összegbe kerül, ám ha csak az utóbbi évek szélsőséges időjárására gondolunk, egyértelműen látszik: érdemes kiaknázni a vízbázis nyújtotta helyi erőforrásokat.

Hullámzó bevételek

Bár az országos adatok kiemelkedő eredményekről szólnak, felemás évet zárt a somogyi mezőgazdaság – értékelt több általunk megkérdezett gazdálkodó. A távirati iroda beszámolója szerint Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára azt mondta: a magyar mezőgazdaság minden idők legjobb exportteljesítményét produkálta tavaly, a kivitel értéke meghaladta a 8 milliárd eurót (mintegy 2300 milliárd forint). Az agrárgazdaság 2012. évi 8,08 milliárd eurós exportteljesítménye 12,4 százalékkal haladta meg az előző évi 7,19 milliárd eurós szintet. Tavaly a behozatal 0,6 százalékkal 4,47 milliárd euróra nőtt a 2011-es 4,44 milliárd euróról. Ezzel a magyar agrárgazdasági többlet 2012-ben 3,61 milliárd eurót tett ki, szemben a 2011-es 2,75 milliárd euróval.

Czerván kiemelte: az agrárgazdaság adta az ország külker aktívumának 52,9 százalékát. Az agrárgazdaság kivitele 2004. óta több mint a kétszeresére nőtt az akkori 3 milliárd euróról.
Hanyecz Imre, a terményfelvásárlással foglalkozó kaposvári MG. Produkt Kft. ügyvezetője jelezte: a kereskedők is érezték az aszályt. Cégük az előző évi gabonamennyiség kétharmadát vásárolta fel, s erről szólnak a forgalmi adatok is. Bevételük a 2011-es 17,5 milliárd forinttal szemben tavaly nagyjából 15 milliárd forint volt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!