Gazdaság

2015.01.30. 15:33

Uniós pénzek: sokat veszíthet a somogyi kkv

Egyelőre csak az operatív programok keretei látszanak, ám az előzetes prioritások alapján át kellene gondolni a 2014–20-as uniós pénzügyi ciklus kis- és középvállalkozói szektorával (kkv) kapcsolatos támogatási rendszert, mondta lapunknak a megyei kereskedelmi és iparkamara (SKIK) és Kaposvár által szervezett gazdasági évnyitón Csath Magdolna közgazdászprofesszor, a rendezvény egyik előadója.

Vas András

Szerinte a jelenlegi filozófia alapján Somogy a vesztese lehet a folyamatnak, hiszen a megyében kevés a tőkeerős nehézipari cég, noha a kormányzati kommunikáció alapján éppen az ilyenek számíthatnak jelentős támogatásra.



– Várjuk az információkat, mikor kapjuk meg a zöld zászlót a programjaink elindításához – szólította meg Szita Károly Vitályos Eszter uniós fejlesztésekért felelős államtitkárt. Kaposvár polgármestere kijelentette: a jelen uniós ciklusban a megyeszékhely legfontosabb célja a piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatás elérése, ugyanis a munka minden ember önállóságának és függetlenségének alapja. – A 2020-ig tartó pénzügyi ciklus feladata a kaposvári kkv-szektor megerősítése. A fő irány az élelmiszer- és gépipar, illetve a turizmus, utóbbin belül a kulturális az öko- és a gyógyturizmus. Ami pénz érkezik, azt lehet tartalékolni, vagy ahogy mi tesszük majd, megerősteni belőle a gazdaságot, s ezzel védőhálót húzunk a város fölé. Ez az új kaposvári modell.

Vitályos Eszter a hazai fejlesztéspolitikai fő irányairól beszélt, igaz általánosságokban, somogyi példák és utalások nélkül. Elmondta, az új ciklusban 25 milliárd euróból gazdálkodhat az ország, ebből 642 milliárd forint jut a kkv-nak. Röviden bemutatta az operatív programokat – a Közép-Magyarország versenyképességéről szólót átugrotta, mondván, ez nem érinti Somogyot; így tehetett volna az integrált közösségfejlesztésivel is, mely a közlekedési beruházásokról szól, s ugye, Somogyot ez sem érinti, legalábbis a közútfejlesztésből kimaradt a megye... –, melyek közül a gazdaságfejlesztési és innovációsnál került szóba a kkv azokkal a feltételekkel, melyekről Csath Magdolna megjegyezte: igazából a középvállalkozások tudnak majd élni velük...

– A kkv három részből áll: mikor-, kis- és középvállalkozásokból – magyarázta a professzor. – Az operatív programokat átnézve a támogatások nagy részét a külföldi nagy cégeknek bedolgozó gépipari középvállalkozásoknak szánja a kormányzat.
Középvállalkozásból négyezer lehet idehaza, Orbán Viktor kormányfő egy nyilatkozatában kijelentette: 12-13 ezerre lenne szükség.
– A gazdaságfejlesztés alapja tehát jelen állapot szerint a középvállalkozások lesznek – folytatta. – Rengeteg pályázat várható számukra munkahelyteremtésre, fejlesztésre, ám szerintem az sem mindegy, területileg hová jutnak ezek a pénzek. Az eddigi kommunikációból úgy tűnik, a „lélegeztető gépeken” lévő cégek nem számíthatnak támogatásra. Ezek jellemzően a mikrovállalkozások, melyek még nem heverték ki a gazdasági válságot, tőkehiánnyal, sokszor tartozással küzdenek. És éppen ők, a vállalkozói szektor létszámában legnagyobb része maradhat ki a fejlesztési pénzekből.

Hozzátette, a legkisebb vállalkozások jellemzően hazai piacra dolgoznak, a hazai fogyasztás fellendülése nélkül nem tudnak érdemben fejlődni. A fogyasztás növekedéséhez viszont tartós életszínvonal-emelkedés kellene.
– A mikrovállalkozások nem kapnak bankhitelt, s most úgy néz ki, hátrasoroltatnak az uniós pénzek elosztásánál is – jegyezte meg. – Ezek a kis cégek több embert foglalkoztatnak idehaza, mint a nagyvállalatok, s ebben a szektorban a legkönnyebb munkahelyeket teremteni. Nem véletlen, hogy a vidéki kis cégek pesszimisták, főként, hogy arra számítanak: ha jut is valami neki, csak visszatérítendő támogatást kapnak. Nemcsak a húzóágazatokat kellene támogatni, jelen filozófia alapján ugyanis Somogy, ahol kevés a tőkeerős gépipari cég például vesztese lehet a mostani pénzügyi ciklusnak. Akkor is támogatni kellene egy céget, ha az csökkenti a területi leszakadást. A kiegyenlítődésre ugyanis szükség van, mert komoly társadalmi feszültségek melegágya lehet.

Hasonlóról beszélt a napokban Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is: úgy vélte, támogatni kell a leszakadó területeket. Ezek alapján még reménykedhet a megye, hogy változik a kormányfilozófia, igaz Lázár konkrétan a Dél-Alföldet említette. Az alapfelvetés tehát adott, már csak abban kell bízni, nem csak oda jut, ahol elég erős a kormányzati lobbi. Hanem Somogyba is...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!