Aratás a nyomott felvásárlási árak árnyékában

– Már bő egy hete aratják az őszi árpát, s az első adatok szerint számos helyen nem születtek kiemelkedő hozamok – közölte Baranyai Sándor, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének somogyi elnöke. – Nagy a szórás, a hektáronkénti átlagtermés közel négy-hét tonna.

Elsődlegesen a betakarítás köti le a gazdálkodókat, Baranyai Sándor szerint sok tényezőn múlik a siker. Kifogástalanul kell működniük a kombájnoknak, a szállítójárműveknek és a szárítóknak, s a gabona raktározására alkalmas magtárakról is szükséges gondoskodni. A napi szántóföldi munka mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az értékesítést. Továbbra sincs elmozdulás, nyomottak az árak, miközben a gabonatermelők egy része tonnánként 50 ezer forintos búza árat tart elfogadhatónak, addig nagyjából 45 ezer forintos felvásárlási ár rajzolódik ki. Az elnök úgy vélte: a csökkenő trend nemcsak a gabonapiacon jelenik meg, hanem a tej és az élő sertés felvásárlási árában is kimutatható.



– A termelőknek össze kell fogniuk, együtt lépjenek fel az értékesítéskor – emelte ki Baranyai Sándor. – Aligha vezet eredményre, ha mindenki a maga útját járja. Nem mindegy, hogy valaki 50 tonna gabonát kíván eladni vagy azonos minőségben ötezer tonnát akar piacra dobni. Lényeges, hogy egységes árualappal rendelkezzenek a termelők, s így más az alkupozíciójuk, mintha külön, kis tételben keresnek vevőt a terményre.
Baranyai Sándor közölte: a soron következő keddi elnökségi ülésükön is szó esik az aratásról. Gyakran kapnak információt a termelőktől, s tájékoztatással folyamatosan segíteni próbálnak a somogyi gazdálkodóknak.

A kisebb gazdaságokat éppúgy sújtja, mint a nagyokat

– Nincs nagy remény arra, hogy belátható időn belül emelkedjenek a sertés felvásárlási árak – mondta Orbán István orci családi vállalkozó. – Utoljára februárban adtunk el állatokat, legközelebb július végén vagy augusztus elején. Az hozna változást, ha a sertéshúsért legalább 20-25 százalékkal többet adnának, mint amennyit most.
Bár alapvetően szántóföldi növénytermesztésre szakosodott a gazdaság, a szarvasmarhán kívül sertést – 45 hízót is – tartanak. A 39 éves gazda szerint az nem állapot, hogy miközben egyre emelkednek a fenntartási költségek, a felvásárlási árak tartósan alacsonyan szinten maradtak. Ezért a termelők nagy része igyekszik költséghatékonyan dolgozni, a 15 hektárnyi őszi árpát például ők is a saját állataik takarmányozására használják fel.

Baranyai Sándor, az érdekvédelmi szövetség elnöke szerint nem csupán a bejelentett dolgozókat foglalkoztató közepes- vagy nagyméretű agrárgazdaságokban jelent gondot az állattartás, hanem a családi vállalkozásoknál is. Már ahol van, hiszen az utóbbi időben egyre kevesebb helyen képtelenek finanszírozni a szarvasmarha-, illetve sertéstartásból fakadó veszteségeket.