Gazdaság

2015.09.11. 09:21

Fenntartható mezőgazdaság: mit esznek majd az unokáink?

Miközben a prognózisok szerint 2050-ben 9,3 milliárd embernek a mostaninál 70-75 százalékkal több élelmiszerre lesz szüksége, addig alig hatvan évre lesz elegendő a termőföld a világon.

Márkus Kata

Ezt a sokkoló adatot Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója osztotta meg hallgatóságával csütörtökön a Gazdag Gazda tanácskozáson, majd feltette az óhatatlanul felmerülő kérdést: akkor ezt követően mit esznek majd az unokáink? – Ebben a helyzetben csupán jól hangzó kifejezés a fenntartható mezőgazdaság, ám igazából ezt a helyzetet nem fenntartani, hanem visszafordítani kellene – mondta.



A Magro.hu speciálisan mezőgazdaságra tervezett online piactér szervezi a Gazdag Gazda Konferenciasorozatot, melynek második állomása volt csütörtökön Kaposvár, a Pannon Lovasakadémia. A Gazdag Gazda konferencia az éghajlatváltozás agráriumra gyakorolt hatásait taglalja az országban négy helyszínen, köztük Kaposváron. Németh István, a szervező Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője nyitóelőadásában folyamatosan csökkenő csapadékmennyiségről, az egyre inkább szaporodó hőségnapok számáról is beszélt, majd egyértelműsítette: ezek egyik következménye a kereskedelmi útvonalak átalakulása; a Dunántúl, mint kevésbé aszályos terület, hangsúlyosabb szerepet kap.
– Folyamatosan csökken az éves csapadékmennyiség, ugyanakkor kevesebb a fagyos-, és több a hőségnap – mondta Németh István. – 109 év alatt 11-gyel lett kevesebb a fagyos és 6-tal több a hőségnapok száma, s a kilencvenes évek óta különösen megszaporodott a hőségnapok száma. Az Alföld a leginkább veszélyeztetett aszályosság szempontjából, s ez riasztó, mert az Alföld igen jelentős növénytermő terület. Mindezek következményeként várható a termésmennyiségek becslésének bizonytalansága, az egyre inkább változó árak, ám a leglényegesebb, hogy átalakulnak a kereskedelmi útvonalak. Hazánkban ez úgy jelenik meg, hogy az aszályos területek lesznek a kevésbé hangsúlyosak a kereskedelem szempontjából hosszú távon, tehát a Dunántúl domináns terület lehet.

A kérdésre, hogy erre miként kell felkészülniük a dunántúli, köztük a somogyi gazdáknak, Németh István úgy válaszolt: az éghajlatváltozás a termesztés valamennyi ciklusában hat, ezért érdemes a vetés idejével, illetve a növények tenyészidejével operálni. – Hasznos lehet rövidebb tenyészidejű fajtákat választani, hogy az aszály ne az érési folyamat lehető legkedvezőtlenebb fázisában érje a növényt – hívta föl a figyelmet az ügyvezető. – Ezen kívül persze innovációban is érdemes gondolkodni, mert az összehasonlító számok azt mutatják, hogy hazánkban rendkívül alacsony az öntözött területek aránya. Pedig hamarosan olyan adottságú lesz Magyarország, mint most a mediterrán országok, például Spanyolország.

Ebben tehát előre kell lépnünk még akkor is, ha jelenlegi formájában a hazai földterületek jelentős része nem öntözhető. Igaz, ez már magasabb szintű, kormány vagy uniós beavatkozást igényel. Fontos még a tárolókapacitás bővítése. Bár országos szinten elegendő a kapacitás, helyi szinten ez nem feltétlenül van így. Várható, hogy a közeljövőben is támogatják a tárolókapacitások bővítését, ezt érdemes lesz kihasználniuk a somogyi gazdáknak is. Hiszen jól látható, hogy érdemes időzíteni az terményeladást, mert mindig azonnal a betakarítás után a legalacsonyabb az ár. A tárolásnak ugyan természetesen van többletköltsége, de magasabb árat lehet vele elérni.

Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója meglehetősen borús képet festett az agrárium jövőjéről: évente 75 milliárd tonna termőtalaj tűnik el a világon például a városiasodás miatt. A termőtalajok 80 százaléka már károsodott többé-kevésbé. Az ökológiai terhelés növekedése óriási mérteket ölt, miközben 2001-ben még október végére használta föl az emberiség éves ökológiai erőforrásainak összességét, addig 2030-ra ez előreláthatólag már június végére megtörténik. – Ebben a helyzetben tehát csupán jól hangzó kifejezés a fenntarthatóság, de igazából ezt a helyzetet nem fenntartani, hanem visszafordítani kellene – hangoztatta Daoda Zoltán, aki a Mit lehet tenni? kérdésre egyértelműsítette: alapvetően a gondolkodásmódot kell átalakítani.

– A negatív tendenciák, amelyek a termőtalajt érik, 2004 második felétől különösen fölerősödtek – mondta. – A képzés finoman szólva sem megfelelő a régi gazdagenerációnál. Ugyan elindult  a generációváltás, de hosszú idő még, amíg a megfelelő tudással, gondolkodásmóddal rendelkezők lesznek többségben. Mert egyelőre sajnos még az extra profit hajhászása az elsődleges. A termelők éves szinten gondolkoznak, a lényeg, hogy meglegyen a nyereség. Ám azzal nem foglalkoznak, hogy milyen áron, mit követnek el ennek érdekében a termőtalajaikkal. Fontos tehát a fiatal gazdákkal a kapcsolattartás, hiszen ők azok, akik már beszélnek nyelveket, kitágul számukra a világ és képesek új, az ökológia szempontjából is megfelelő dolgokban gondolkodni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!