Milliós megtakarítások? Sok család az adósságtörlesztésre spórol

A lakosságnak október végén már 39 574,4 milliárd forintja volt, ha ezt egyenlő részben felosztjuk a családok között, ez háztartásonként több mint 9,6 millió forintos megtakarítást jelent. Ha ebből levonjuk a lakossági tartozásokat, minden háztartásnak csaknem 7,7 millió forintnyi tartaléka van. A statisztikák azonban olyan megtakarításokat is rögzítenek, amelyekhez nem valószínű, hogy valaha is hozzáférhetnek a befektetők. Ilyennek számíthat az is, hogy október végén 2846,2 milliárd forintot tett ki az az összeg, amit a magánnyugdíj-pénztári visszaléptetés miatt követelhetnek az egykori tagok az államtól.



Olyan értékpapírokban lévő megtakarítások is szerepelnek a statisztikákban, mint például a mintegy 40 milliárd forintnyi hitelpapírt kibocsátó úgynevezett „ egyéb szektorok”  termése, ide tartozhatnak a valódi Quaestor-kötvények is.
– Kizártnak tartom, hogy a falusi családoknak ennyi megtakarítása lenne, ezt nem tudom elképzelni – mondta Kovács Sándor, Nemesvid polgármestere. – A mi településünkön csak kevés család tud spórolni, nagy részük máról holnapra, rendkívül szerényen él.

Nemesviden egyetlen takarékszövetkezetnek volt csak fiókja, de négy-öt évvel ezelőtt az is bezárt, azóta a lakosság csak a postán intézheti a pénzügyeit. A község arról nevezetes, hogy korábban csődöt jelentett, mert nem tudták kifizetni a hitelek után járó törlesztést. A csődeljárás során egy bank megkaparintotta a falu ingatlanjainak és földjeinek nagy részét, ám nem tudtak vele mit kezdeni. Továbbra is használatban hagyták az önkormányzatnál, amely gondozza ezeket, és a tartozás fejében nem kell érte fizetniük. A polgármester szerint mára a stabil gazdálkodásnak köszönhetően már nincs pénzügyi problémájuk, a helyi adókból és az államtól kapott összegből ki tudnak jönni, így túljutottak a nehézségeken.

Ami a számok mögött van

Mellár Tamás közgazdász és egyetemi tanár azt nyilatkozta lapunknak, hogy a 7,7 milliós megtakarítás valójában nem egyenlően oszlik el a családok között.
– Igazából arról van szó, hogy a magyar családok egy kisebb része egyre többet takarít meg, míg a nagy része azonban egyáltalán nem tud félretenni – mondta. – Az adatok között vannak olyan értékpapír, államkötvény vásárlások, olyan pénzek is, amelyeket nem kifejezetten a lakossági címszó alatt kellene feltüntetni. A válság után még nem telt el annyi idő, hogy sok család nagyobb jövedelmet halmozhatott volna fel. Makroszinten olyan folyamatok is zajlanak, amelyek a kiegyenlítődéshez vezetnek, vagyis sokan azért takarítanak meg, hogy a pénzüket a korábbi adósságuk törlesztésére fordítsák.