Gazdaság

2016.05.18. 18:10

A fejlesztésen spórolt pénz dupla kiesést okoz

Éves közgyűlést tartott a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének megyei szervezete, Baranyai Sándor elnök lapunknak azt mondta: a mezőgazdaság fejlesztésén megspórolt pénz, energia évek múlva dupla veszteséget okoz. Aggasztó, miközben a külföldi versenytársak sorra elhúznak mellettünk, a somogyi gazdaságok egy része a talpon maradásért küzd.

Harsány Miklós

– Izgalmakkal vegyített évet zártak a somogyi taggazdaságaink – válaszolta kérdésünkre Baranyai Sándor. – Bizonyossá vált, hogy 2015. rosszabb volt, mint az előző esztendő. Ez derült ki a szövetségünk elemzéséből is.

– Milyen kép rajzolódik ki?
– A felmérésben szereplő 19 társaság a tavalyelőtti 13,8 milliárd forinttal szemben 2015-ben 13,6 milliárd forint ért el, s ami erősen elgondolkodtató: a korábbi közel 1,7 milliárd forint eredmény helyett tavaly 540 millió forintot regisztráltak. A vállalkozásokban kiváló szakemberek dolgoznak, mégis gyakran gyenge a pénzügyi mérleg: a befektetett energiát nem tükrözik az adatok.



– Kezdődik a vagyonfelélés?
– Aggodalomra ad okot a folyamat. Negyvenegy tagunk van, termelésből a cégek átlagos forgalma 700-800 millió forint körül alakult. A képet árnyalja, hogy a növénytermesztés bevétele 2014-hez képest tavaly nagyjából szinten maradt, az állattenyésztésben erőteljes elmaradást zajlott le. Különösen érzékeny kiesést szenvedtek el a tejtermelők, akárcsak a sertéstenyésztők. Ez az állapot ideig-óráig tartható fenn, s az 1200 hektár feletti támogatás elvonása újabb vérveszteséget jelent a vállalkozásoknak. Ezek a tények arra késztetnek sok termelőt, hogy meneküljenek a veszteséges ágazattól. Mozgásterük helytől, adottságtól és a fennálló anyagi kötelezettségektől függ, ám lesz olyan cég, amelyik minden bizonnyal rövidesen befejezi az állattenyésztést.

[caption id="" align="alignright" width="340"] Érzékeny kiesést szenvedtek el a somogyi tejtermelők
[/caption]– Demonstrációk, tiltakozások utalnak a hazai tejválságra.
– Súlyos a nyomás, tanácsos tisztában lenni azzal: bármilyen akció csupán figyelemfelhívás a problémákra, ám nem jelent megoldást. Bizonyos lépésekből látszanak a kormányzat törekvései, de azok időben távolra mutatnak, noha azonnali beavatkozásokra van szükség.

– Korábban úgy fogalmazott: az anyagilag megroggyant termelők olyan helyzetben vannak, mintha puskaporos hordón ülnének. Mennyien lehetnek Somogyban?
– Pontos adatot ne várjon, ám szép számmal lehetnek olyan vállalkozások, ahol erősen kétséges a jövő. Nem biztos, hogy túlélik a következő egy-két évet, ám a gazdasági problémák nem csak a nagyobb társas, hanem a kisebb egyéni vállalkozásokat is sújtják.

– Hogyan boldogulnak a kisvállalkozások a nagyobb agrárcégek árnyékában?
– A döntéshozóknak nyugodt szívvel ajánlom a német példát: nem az a kérdés, hogy egy gazdaság kicsi vagy nagy, hanem az a fontos, miként tudnak egymás mellett dolgozni. A kisebb társaságok is bizonyíthatnak: például olyan kézműves termékek előállításával, amellyel hosszú távra bebiztosíthatják jelenlétüket az üzleti életben.

– Nem csak a szövetség, Ön is lezárt egy évet, meglehetősen kanyargósan alakult a pályája. Hol érezte magát igazán elemében?
– A toponári szövetkezet meghatározó része volt az életemnek. Felfelé ívelő pályát futott be a cég, a közigazgatásban nyolc emlékezetes évet töltöttem el. Mindenhol igyekeztem tisztességen ellátni a feladatomat.

– El tudja képzelni az életét mezőgazdaság nélkül?
– Ennyi idősen nehéz lenne más területen bizonyítani. Baráti körben azzal viccelődöm: rengeteg por ragadt rám az elmúlt évtizedekben, ami már a bőrömbe ivódott, s annyira megszoktam a ló és a szarvasmarha illatát, hogy képtelen vagyok elszakadni ettől a világtól.

– Ön szerint hogyan állítható fejlődési pályára az ágazat?
– A döntéshozók szakmai alapon foglalkozzanak az agráriummal. Jó volna szakítani az olyan megközelítésekkel, hogy ki a barát, s ki az ellenség. A politika időnként megnehezíti a szakma fejlődését és minél jobban beavatkozik a mezőgazdaságba, annál bonyolultabbá válik a helyzet.

Baranyai Sándor

1955-ben született Kaposváron, Orciban él.

1977-ben végzett a helyi mezőgazdasági főiskolán később egyetemi és szakmérnöki diplomát szerzett. Magyaratádon kezdett dolgozni, később Ráksiban helyezkedett el, 1987-től a toponári Kapostáj szövetkezetben folytatta, 2002-től az egykori megyei Földművelésügyi Hivatal megyei vezetője volt, 2006-tól az MVH somogyi elnöki székébe ült át. Öt évig a Kaposvári Egyetem iregszemcsei kutatóintézetének volt a megbízott igazgatója, 2015-től a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének megyei vezetője.

Nős, két gyermeke és egy unokája van.

1977-ben végzett a helyi mezőgazdasági főiskolán később egyetemi és szakmérnöki diplomát szerzett. Magyaratádon kezdett dolgozni, később Ráksiban helyezkedett el, 1987-től a toponári Kapostáj szövetkezetben folytatta, 2002-től az egykori megyei Földművelésügyi Hivatal megyei vezetője volt, 2006-tól az MVH somogyi elnöki székébe ült át. Öt évig a Kaposvári Egyetem iregszemcsei kutatóintézetének volt a megbízott igazgatója, 2015-től a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének megyei vezetője.

Nős, két gyermeke és egy unokája van. Érzékeny kiesést szenvedtek el a somogyi tejtermelők -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!