Gazdaság

2017.04.04. 07:00

Nyugatra tartanak a szakmunkások: a pénz szívja el a munkaerőt

Tíz éve nem volt akkora kereslet a lakáspiacon, mint most, ám annak ellenére sem tudnak beindulni az építkezések, hogy lenne fizetőképes kereslet. Az okok között a legerősebb a szakemberhiány.

Koszorus Rita

A gazdasági válság óta körülbelül 50 ezer dolgozó tűnt el a hazai építőiparból, többségük külföldön dolgozik tovább. A szakképzésből csak kevés olyan jó szakember kerül ki, aki Magyarországon akarna boldogulni, a többség rögtön Németországban vagy Ausztriában keres munkát. Az itthon maradottak ugyan válogathatnak az állások között, a cégeknek viszont jelentős megterhelést jelent megtartani őket.



Nettó 300 ezer forint havonta

Nehéz felvenni a versenyt a nyugati bérekkel – vélekednek a somogyi építőipari cégek vezetői. – Nincsen fiatal szakember – mondja Járfás Rózsa, a KŐÉRT Kft. ügyvezető tulajdonosa, aki azt tapasztalja, hogy csak kevesen maradnak helyben. – A szakemberek 70 százaléka már külföldön van és ott 3000 eurós fizetésért dolgoznak. Ő itthon még akkor sem keresett ennyit, amikor fővállalkozóként dolgozott. Aki itthon van, az pedig nagyon magas bért kér – állítja, nettó 300 ezer forintos havi fizetésért már meg lehetne tartani a jó „szakikat”, tette hozzá a kaposvári vállalkozó. – Ha csak minimálbért vagyis 168 ezer forintot fizetünk, annak is 75 ezer forint a járuléka, s a magas költségek miatt sokan nem tudják bevállalni, hogy emelt bért fizetnek – húzta alá Járfás Rózsa. Hiány pedig nem csak kőművesből van, de villanyszerelő, illetve épület- és szerkezetlakatos is alig akad a munkaerőpiacon.

Égető mértéket ölt a szakemberhiány

Horváth Ákos, már hosszú évek óta dolgozik építőipari vállalkozóként. Cége generálkivitelezőként prémium irodaházak kialakításán dolgozik, elsősorban a fővárosban. Ő is úgy látja, hogy a szakemberhiány már égető mérteket öltött. – Ez egy olyan korlátot húz az építőipar köré, amely miatt fizikailag képtelennek tűnik elvégezni a feladatokat. A Mad-Day Kft. tulajdonosa hozzátette, úgy látja, hogy jelenleg a szakemberhiány miatt, a jelenlegi munkamennyiség soknak tűnhet, de ez nem így van.

Elcsábítják a tapasztalt szakembereket

– Nekünk sok megbízásunk van a kapacitásainkhoz képest, nem győzzük, és kell is lemondani jó munkákat – számolt be helyzetéről Horváth Ákos, aki ugyanazt tapasztalja, mint a legtöbb magyar építőipari cég vezetője: a nyugati országok elcsábítják a tapasztalt szakembereket. A cégvezető szerint még nem napi probléma a jó munkások „levadászása”, azonban a megtartásuk egy komoly küzdelem. – Már csak az nem megy el, aki eleve itthon képzeli a jövőjét. Ma már havi 100 ezer forintos nettó fizetés nem elegendő. Ha külföldön megkeresnek a szakembereink 1000-2000 eurót, akkor idehaza minimum nettó 700 ezer forintot kellene adni nekik, ahhoz hogy itt maradjanak. – Horváth Ákos szerint azonban van egy pozitív vonzata is az elvándorlásnak, mégpedig az, hogy az itt maradt építőipari szakembereknek több munkájuk van. Árat emelni azonban nehéz.
– Itt Somogyban azt látom, hogy aláárazzák a munkákat a kollégák. Pedig, ha megnézünk egy építkezést az anyagon és a munkaerőn kívül nagyon sok más költség is felmerül. S a legtöbben csak minimálisan emelik az áraikat, ennek pedig az lesz az eredménye, hogy egy idő után füstölő autókkal járnak a munkások és szikrázó szerszámokkal dolgoznak...

Külföldön sincs kolbászból a kerítés

Belányi András, kőművesként több, mint húsz éve vállal munkákat Németországban és Ausztriában. A jelenleg 64 éves babócsai férfi azért maradt Magyarországon, mert egészségi állapota miatt már nem vállalta a hosszú utat és a sok utazást. Hiszen azt mesélte: amikor aktívan dolgozott külföldön volt, hogy évente 40 ezer kilométert autózott. Jó és rossz tapasztalatai is vannak. – A munkakörülmények nem sokban különböznek, dolgoztunk többen Babócsáról egy portugál cégnek Salzburgban. Kifizettek, de bejelenteni „elfelejtettek”, így a munkával töltött éveinket nem tudtuk igazolni – számolt be Belányi András. Úgy tapasztalta, hogy 1800-2000 euró közötti összeget meg lehet keresni a német ajkú országokban, heti 30-40 órányi munkával. – Az ember lehet, hogy megkeres 700 ezer forintot, de sok elmegy rezsire, lakhatásra. Találkoztam sok magyarral kint, azok maradnak családostul, ahol két kereső van  – tette hozzá. Babócsáról volt olyan időszak, hogy 17-ből 10 kőműves is kint dolgozott külföldön, pedig a dél-somogyi település hagyományosan építőipari számított.

Ezek is érdekelhetik