A trieszti kikötő növeli a somogyi vállalkozások versenyképességét

– Több somogyi cég is exportál már a Távol-Kelet felé. Milyen lehetőségei vannak még a somogyi cégeknek?

– A magyar élelmiszereknek óriási lehetősége van a Távol-Keleten, elég csak a kínai vagy a vietnami piacokra gondolni. A középosztály létszáma jelentősen megnőtt ezekben az országokban és több mint százmillió emberről beszélünk. Tisztán látszik, hogy az erősödő középosztály növekvő elvárásokat támaszt, így élelmiszer-biztonsági szempontból is szívesen vásárolnak európai termékeket. Kihívást jelent ugyanakkor, hogy ezekre a piacokra még mindig komoly bürokratikus akadályokon keresztül lehet csak kijutni. Export-licenceket, vállalati exportengedélyeket kell szerezni és sajnos ezeket a jogosultságokat könnyen elvághatják az olyan negatív hírek, mint a korábbi madárinfluenza, vagy a mostani sertéspestis. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a regionalizáció elvét elfogadtassuk a távol-keleti országok kormányaival és csak a fertőzés által érintett térségből származó húsokra vessék ki az exporttilalmat, ne egy egész térségre, vagy az országra.

– A somogyi emberek számíthatnak olyan beruházásra a megyében, amelyek újabb munkahelyeket teremthetnek?

– Az első negyedévben a somogyi vállalkozások húszmilliárd forintnyi új beruházást hajtottak végre, ami ötven százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Az ipari termelés tekintetében 4,2 százalékos a növekedés, ezzel együtt a munkanélküliség gyakorlatilag a harmadára esett vissza. A kormány nemrégiben Triesztben vásárolt az ottani kikötőterületből egy részt, hogy a magyar vállalatok az exporttevékenységük során ezt használhassák. A feldolgozás, raktározás és logisztika szempontjából a somogyi térség elhelyezkedése kifejezetten pozitív, azonban a logisztikai kihívások megoldása az egyik legfontosabb kérdés bármely termelést végző cég számára. Az új kikötő többek között ebben is komoly segítséget fog jelenteni, hiszen nem mindegy, hogy egy adott termék milyen gyorsan jut el a célpiacra. A Claessens csoporttal is tárgyalunk újabb beruházásokról, például egy nagy öntözőrendszer kiépítéséről, így növénytermesztési ágon is hatékonyabbá válhat a cégcsoport. Fontosnak gondolom, hogy a somogyi vállaltok jelentős része, többek között a Claessens is az adócsökkentésből származó „bevételét” a munkavállalók béremelésére fordítsák. Ezáltal a térség még versenyképesebbé válik és meg tudja tartani dolgozóit.

– Megemlítette a trieszti kikötőt. A mi régiónkban mely ágazatoknak lehet kedvező ez a beruházás?

– A magyar élelmiszeripari, gépipari, valamint elektronikai export szempontjából egy-egy ilyen tengeri kijáratnak nagyon komoly jelentősége van. Magyarország exportorientált gazdasággal rendelkezik, a kivitel alapvetően meghatározza az ország nemzetgazdaságának teljesítményét. Magyarországnak nincs tengerpartja, és ez bizonyos esetekben versenyhátrányt jelenthet. A tengeri kikötők használatánál nem mindegy, hogy azonnal be lehet rakodni a terméket a hajóba vagy várni kell egy-két hetet a kikötői kapacitások szűkössége miatt. Többek között ezért is fontos, hogy Triesztben megvásároltuk a területet amit százmillió euró értékben fogunk fejleszteni. Ennek köszönhetően záros határidőn belül a magyar vállalatok számára új lehetőség áll majd rendelkezésre: Magyarországról 24 órán belül el lehet érni közúton és vasúton is a trieszti kikötőt. Ez nagyon komoly versenyelőnyt jelent majd.

– Ha már víz, akkor beszéljünk a Balatonról is. Sok százmilliárd forint támogatást kapott a tó térsége az elmúlt években. Ennek nagy részét a turizmusra fordították. Mit jelent ez gazdaságilag?

– A belföldi turizmus ma már az egyik legnagyobb hozzáadott értéke a gazdaságnak. Az 5,1 százalékos gazdasági növekedést húzza az exportteljesítmény körülbelül 7 százalékos növekedése, a beruházások 25 százalékos növekedése, valamint a folyamatos béremelkedés és az abból fakadó fogyasztás növekedése. Ez utóbbinak egy jelentős része a belföldi turizmusból jön. A Balaton mindig is kedvelt utazási célpont volt a magyar és az európai emberek számára. Azonban azt is látni kell, hogy a turizmus is egyfajta verseny: minden egyes ország fel tud mutatni jó pár vonzó utazási célpontot. Nem ülhetünk a babérjainkon, hanem folyamatosan fejlesztenünk, modernizálnunk kell nekünk is.

Hatalmas veszteség a britek kilépése az EU-ból

– Sajnáljuk, hogy ez a döntés született – hangsúlyozta Szijjártó Péter. – A britek kilépése politikai, gazdasági és stratégiai veszteséget is jelent az Európai Uniónak. A világ ötödik legnagyobb gazdaságával rendelkezik a szigetország és az EU gazdasági teljesítményének 14 százalékát adják. Az EU-ból való kilépésük nagy veszteség. Szerintünk a legfontosabb az, hogy a britek kilépéséig hátralévő időszakban – bármikor is kerüljön erre sor – semmi olyan ne történjen, amely ellehetetlenítené a kilépés utáni hatékony együttműködést. Ennek része természetesen az is, hogy az Egyesült Királyság területén élő európai uniós – köztük magyar állampolgárok – minden jogát és minden szerzett jogát meg kell védeni és tiszteletben kell tartani. Fontos az is, hogy országaink között a lehető legakadálymentesebb beruházási, kereskedelmi és gazdasági együttműködés tudjon fennmaradni. A britek fontos kereskedelmi partnereink és beruházóink – tette hozzá.

Az adócsökkentésből származó pénzből bért emel az okos munkáltató