2019.02.25. 09:00
Krumplit a horvátoknál, csirkemellet a magyaroknál érdemes venni
Bár tömeges bevásárlóturizmus nem létezik a határ magyar és horvát oldalán, az egyes árucikkek vételárai között találhatók néhány száz forintos eltérések. Megvizsgáltuk, milyen terméket érdemes levenni a polcról a szomszédban, hogy jól járjunk vele.
A két ország boltjaiban nem akkora az árkülönbség, hogy érdemes lenne útra kelni, és nagy tételben bevásárolni a haszon kedvéért, ám ha egy kirándulás vagy üzleti ügy arra készteti a barcsiakat, hogy átlépjék a határt, általában nem mulasztják el a bevásárlást, már csak a kíváncsiság kedvéért sem, hogy lássák, ugyanazokat a termékeket mennyiért és milyen formában szerezhetik be Horvátországban. Jellemzően így tesznek a horvátok is, akik szintén nem bevásárlási céllal érkeznek, hanem többnyire a barcsi fürdőbe látogatnak el, de ha már ott vannak, szintén nem hagyják ki a vásárlást, és körülnéznek a boltokban. Inkább alkalomszerűen tesznek a bevásárlókosárba egy-egy élelmiszert vagy más terméket. Az árak eltéréseit a barcsiak és a többi határszéli somogyi település lakói nem is tartják számon általában, de az üzletekben már kiszámolják.
– Bevásárlóturizmusról nem lehet beszélni még akkor sem, ha néhány ember rendszeresen átjár a határon – mondta Kocsis Tibor, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ barcsi irodájának vezetője. – Hogy mi éri meg, az attól is függ, hogyan alakulnak az árfolyamok. A forint-euró árfolyam hektikusan viselkedett tavaly. A kuna viszont nagyjából hozzá van kötve az euróhoz. Mikor gyengül a forint az euróhoz képest, akkor a kunához képest is gyenge lesz, ezért akkor a horvátoknak éri meg nálunk vásárolni.
Kis tételben vásárolgatnak a határ túloldalán hetente pár százan, de a két ország között nem jelenős a kiskereskedelmi forgalom, állítja Rideg Gábor, a Barcs és Térsége Vállalkozók Egyesületének elnöke. Csupán a változatosság miatt járnak át a legtöbben, mert szerinte elmondható, hogy a horvátoknál igényesebb a csomagolás és a tálalás, mert fejlett a kereskedelmi kultúrájuk nagyáruházi szinten is. Megközelítőleg ugyanannyian indulnak útnak a magyarok és a horvátok közül vásárolni, de nincs olyan termék, amiért dömpingszerűen érdemes lenne felkerekedni. Ma már mindenhol termékbőség, kínálat és választék található.
Olcsóbb hajtógázt tankolni mennek át a magyarok
Gyakran nem is az alig olcsóbb árért, hanem inkább azért járnak át a vevők a szomszéd országba vásárolni, hogy egy-egy terméket más gyártótól vagy jobb csomagolásban szerezzenek be. Rideg Gábor szerint a horvátoknak jobb a vendéglátóipari kultúrájuk, de a határ két oldalán a sört vagy a bort közel azonos árakon mérik. A hazánkfiai inkább a tengeri halakat keresik a határ menti horvát vendéglőkben. Sok magyar viszont a hajtógázért rendszeresen átmegy tankolni Horvátországba, mert ott olcsóbb. A határ mentén mindenütt vannak boltok, s Barcs és Verőce (Virovitica) mindössze 14 kilométer. A mait az 1990-es évek bevásárlóturizmusával nem lehet összehasonlítani Rideg Gábor szerint, mert a délszláv háború után hiány volt a szomszédban élelmiszerből és műszaki cikkekből, ez terelte Barcsra a horvátokat.
Alapvető élelmiszerek árai:
Horvátország (kuna) – Magyarország(Ft)
Krumpli (5kg) 19,9 HRK – (853 Ft) 1195 Ft
Félbarna kenyér (400g) 9,9 HRK – (424 Ft) 249 Ft
Méz (900g) 29,9 HRK – (1281 Ft) 1599 Ft
Tészta (400g) 3,99 HRK – (171 Ft) 199 Ft
Kristálycukor (1kg) 4,99 HRK – (213 Ft) 189 Ft
Liszt (1kg) 4,49 HRK – (192 Ft) 105 Ft
Ásványvíz (5l) 9,39 HRK – (402 Ft) 389 Ft
Tej, 3,2% (1l) 6,49 HRK – (278 Ft) 229 Ft
Sertés karaj (800g) 33,42 HRK – (1432 Ft) 1438 Ft
Csirkemell (1kg) 49,7 HRK – (2130 Ft) 1359 Ft